Ezer sebből vérzik a gödi Samsung-gyár új hulladékos engedélye, a civilek a megsemmisítését kérik
Veszélyes akkuhulladékok előkezelésére adott ki környezetvédelmi engedélyt a gödi Samsung-gyár területén telephelyet bérlő ALTEO Circular Kft. számára a hatóság idén október 9-én. A Göd-ÉRT Egyesület szerint azonban a határozat több okból sem felel meg az engedélyezés feltételeinek, ezért fellebbezést nyújtott be a másodfokú hatósághoz, kérve a határozat visszavonását és új eljárás lefolytatását.
A gödi üzem 2023-ban kapott egységes környezethasználati engedélyt, ám ebből hiányzott az évi 16 ezer tonna akkuhulladék kezelésének környezeti hatásvizsgálata. Utóbbira csak idén került sor, egy hét hónapig tartó eljárásban. Az engedélyezési folyamat elhúzódásához hozzájárult, hogy a Göd-ÉRT Egyesület 16 észrevételt nyújtott be, ami miatt a hatóság többször is hiánypótlást kért a dokumentációt készítő cégtől. Az akkuhulladékok előkezelése – válogatás, darabolás, a veszélyes vegyszerek kezelése és a selejtes akkucellák sós vizes lemerítéssel történő töltésmentesítése – egy 2024-es jogszabályváltozás óta csak környezetvédelmi engedély birtokában végezhető.
A civil szervezet szerint az egyik legfőbb probléma, hogy az akkugyár területén folyó hulladékkezelést külön eljárásban vizsgálták, lényegében leválasztva a gyártás okozta környezeti hatásoktól. A gödi lakosok ugyanis együtt kapják az akkugyártásból és a hulladékkezelésből adódó levegő-, víz- és zajterhelést, ezért értékelni kellett volna az ALTEO tevékenységének kapcsolatát a Samsung akkugyártásával, az üzem pontforrásaival, tartályaival, szennyvízrendszerével és monitoringjával.
A kiadott engedélyben további hiányosságokat is találtak: hiányzik a veszélyes hulladékok végpontja, csak az átvevők telephelyeit nevezik meg; nem mutatják be teljes körűen a lemerítő tartályok és a kármentők műszaki védelmét; nem azonosítható a gyár területén lévő 14 hulladék-átadópont és az ALTEO kezelési helyei közötti belső hulladékmozgatás útvonala, műveletei és környezeti hatásai; valamint nem feleltetik meg egymásnak az egyes hulladéktípusokat, műveleteket és mennyiségeket.
A civilek szerint a hulladékkezelést azért sem lehetett volna engedélyezni, mert a gödi jegyző állásfoglalása szerint ez jelentős környezeti hatású tevékenység, amely ellentétes a Helyi Építési Szabályzat előírásaival. Az ALTEO tevékenysége a HÉSZ-ben „nem jelentős hatású ipari tevékenység” besorolású, valamint erdő besorolású övezetekben zajlana. A hatóság ezután a gödi jegyző helyett a dunakeszi jegyzőt jelölte ki a szakhatósági állásfoglalás megadására, ám ő szintén nemleges választ adott arra, hogy összeegyeztethető-e a gödi HÉSZ-szel az engedélyezni kívánt tevékenység.
A kormányhivatal szerint viszont a jegyzői állásfoglalás nem minősíthető a tevékenység végzésének kizáró okaként, és a gödi HÉSZ érvényesítése kivitelezhetetlen, ezért a hatóság kiadta az engedélyt. Arra hivatkozott, hogy a gödi iparterület fejlesztéseit nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítő kormányrendelet nem vonatkozik az ALTEO által végezni kívánt hulladékkezelési tevékenységre, mivel az a Samsung-gyár már meglévő épületeiben fog zajlani. A Göd-ÉRT Egyesület álláspontja szerint azonban a „nincs új építés” érv nem ad felmentést a településrendezési megfelelés vizsgálata alól: a hatóságnak értékelnie kellett volna az ALTEO által használt épületek rendeltetését és övezeti érintettségét.
A civilek a fellebbezésükben összevetették a gödi engedélyt az ALTEO Circular Kft. hajdúhadházi hulladéktelepének engedélyezési eljárásával. A legmarkánsabb különbség a nemleges településrendezési állásfoglalás eltérő hatósági kezelése: míg a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal augusztus 26-án a tevékenység engedélyezését kizáró településrendezési, illetve vízügyi és vízvédelmi ok miatt megtagadta az engedélykérelmet, addig a Pest megyei hatóság nem tekintette kizáró oknak a nemleges jegyzői állásfoglalást, és kiadta a gödi telephelyre az engedélyt.
