Harmincezer köbmétert mosott ki a Duna medréből a felgyorsult víz a paksi fenékküszöbnél
Mintegy 30 ezer köbméter eredeti mederanyag mosódott ki a Dunából a paksi fenékküszöb építése során – áll abban az értékelő jelentésben, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) nyújtott be a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz. A dokumentum megerősíti a medermélyülést, és kimondja: a fenékküszöb miatt jelentősen felgyorsult víz a küszöbtől nagyobb távolságra is kimoshatja az eredetileg lerakódott mederanyagot.
A kormány korábban felmentette a projektet a szokásos környezetvédelmi eljárás alól, ezért csak most, gyakorlatilag az építkezés végén kell kérelmezni a műtárgy fennmaradására vonatkozó környezetvédelmi működési engedélyt. A kérelmet és a kapcsolódó dokumentációt a VIZITERV Environ Nonprofit Kft. készíti, az élővilág-védelmi tanulmányt és a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt a BioAqua Pro Kft. állította össze. Az eljárásban november 2-án közmeghallgatást tartanak Dunaszentbenedeken.
Uólagos mederbiztosításra van szükség
A jelentés szerint a fenékküszöb alatti 200 méteres szakaszon 1 méter vastagságú kőszórást kell utólagosan kialakítani, a mederbiztosítást a bal part irányába is ki kell terjeszteni, a jobb parton épült korábbi partbiztosítást pedig építési terméskő beépítésével kell megerősíteni. A dokumentumból az is kiderül, hogy a medermélyülés a felduzzasztott vízszintre is negatív hatással volt: a nagy kimosódás miatt több hullámban csökkent a fenékküszöb felett felduzzasztott víz szintje.
Takács Attila vízépítő mérnök a hivatalos paksi vízügyi mérce adatai alapján is detektálta a jelenséget. Elmondása szerint október 2-án 111 centiméteres vízszinthez 637 köbméter/másodperces vízhozamot mértek, tíz nappal később ugyanekkora vízszintet már csak nagyobb, 659 köbméter/másodperces vízhozam tudott biztosítani. „Ezek az értékek együttesen azt jelzik, hogy jelentős erózió történik a hajózott csatorna és a fenékküszöb keresztszelvényében” – mondta a szakember.
A hajózási csatorna nyomvonala eltolódott
A nyílt forrású műholdfelvételek alapján a szakértők szerint a gát műszaki tartalma jelentősen eltér a valóságban kivitelezettől, mind a gátak hossza, szélessége, mind a magassága tekintetében. Emiatt a korábban mély, hajózásra kijelölt csatorna nyomvonala a Duna középvonala felé tolódott. Takács Attila számításai szerint az atomerőmű működéséhez és az egyidejű hajózási feltételek biztosításához legalább 900 köbméter/másodperces dunai vízhozamra lenne szükség az eltolódott hajózási medercsatorna jelenlegi keresztmetszete és a véglegesnek tűnő, az elvárt 160 helyett csupán 120 méteres szélessége miatt.
Jánossy András környezetgazdász-matematikus szerint Pakson nem fenékküszöböt építettek, hanem egy olyan műtárgyat, amely összeszorítja a vizet, és ezáltal részben meg is emeli, részben felgyorsítja. Álláspontja szerint a két gátrész között fellépő kontrakciós hatást nem modellezték, ezért következett be a megelőzhető kimosódás és a műtárgy állapotát is veszélyeztető, lefelé 150 méter hosszúságra nyúló üst kialakulása. Hozzátette: a benyújtott anyag sehol sem bizonyítja, hogy a műtárgy és a mederfenék az eddig megtett intézkedések következtében stabilizálódna.
A kimosott anyagot a hajóútban rakta le a folyó
A jelentés szerint a Dunából kimosott mederanyag nagyobb részét a hajózócsatorna 300 méterrel lejjebbi szakaszán rakta le a folyó, ezért a hajóút helyreállításához a lerakott anyag kotrására van szükség. A folyószakaszon augusztus 13. óta bizonytalan ideig teljes hajózási zárlat van érvényben.
Jánossy András szerint a kivitelezés kezdetén a bárkát a folyó jobb oldalán süllyesztették le, ahol a lesüllyesztés után is több méteres mélység volt a bárkák feneke alatt, így a beavatkozás hatása minimális lehetett. Kifogásolja azt is, hogy a bal oldali műtárgyszárny építését nem a megfelelő átellenes helyen, hanem 50 méterrel lejjebb kezdték meg. Az értékelő jelentés ezt azzal indokolja, hogy a gördülő tervezés során a helyi viszonyok figyelembevételével a megvalósult kőmű tengelye tört vonalú lett, az iránytörés pedig a dunaszentbenedeki partszakasz strandolásra alkalmas részének védelmét szolgálja, ahol étterem, kemping és tervezett csónakkikötő is található.
Az OVF és a Honvédelmi Minisztérium korábban azt közölte, hogy nem történt kivitelezési hiányosság. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, Láng István 2026. október 15-ei hatállyal lemondott tisztségéről; egyelőre nem világos, játszott-e ebben szerepet a paksi ügy.
