Gyermekvédelmi válság: „Évek óta egyik krízisből a másikba esünk”
A gyermekvédelmi rendszer 2026-ra súlyos válságba került. A férőhely- és szakemberhiány, a csökkenő nevelőszülői létszám és a szolgáltatások gyengesége egyre több gyermek biztonságos ellátását veszélyezteti. 2025-ben közel 21 000 kiskorú élt állami gondoskodásban, miközben havonta 1300–1500 gyermek várt elhelyezésre vagy áthelyezésre. A dolgozók közel negyede távozott, az intézményekben 1684 gyermekbántalmazást regisztráltak. A helyzetet az elavult, rossz műszaki állapotú épületek és a túlterhelt ellátórendszer is súlyosbítja.
Bíró Endre, a Pest megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója szerint a rendszer jelen állapotában nem képes maradéktalanul biztosítani a gyermekek számára a szükségleteiknek megfelelő ellátást. Az intézmény 2021. július 1-jétől működik önálló szervezetként, 15 különálló telephelyen látja el lakásotthonok és kisebb gyermekotthonok működtetését.
A szakemberhiány a legégetőbb probléma
Az új intézmény létrehozásakor a legfontosabb feladat a szakmai team stabilizálása volt, és ez azóta is kiemelt feladat. Volt olyan otthon, amelynek tárgyi feltételei és engedélyeztetési folyamata 2023-tól rendelkezésre álltak volna, mégsem tudták beindítani, mert a szakmai csapatot nem sikerült összeállítani. A rendelkezésre álló álláshelyek egyharmada betöltetlen, így jóval nagyobb teher hárul a szolgálatot teljesítő kollégákra. Jelenleg több otthon működik pszichológus nélkül; ilyenkor a helyi gyermekjóléti központok pszichológusait vagy a szakellátás pszichiátereit kérik segítségül, sok esetben pedig a gyermekfelügyelők látják el ezt a feladatot is.
Speciális szükségletű gyermekek növekvő száma
A szakemberek megkülönböztetik az átlagos, a speciális, a különleges és a kettős szükségletű gyermekeket. A speciális szükséglet súlyos pszichés problémákat, magatartászavarokat vagy pszichoaktív szerhasználattal való érintettséget jelent, ide tartoznak az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek is. A különleges szükséglet fogyatékosságot vagy tartós betegséget takar, a kettős szükségletű gyermekek pedig egyszerre rendelkeznek különleges és speciális ellátási szükséglettel. Az ellátórendszerben egyre nagyobb számban vannak ilyen gyermekek, akiknek ellátása speciális személyi és tárgyi feltételeket igényel.
Kudarc Nagykőrösön
A nagykőrösi szakmai egység két otthonát érintő ügyben az igazgató elismerte: a 2024 körül távozó kulcsszakemberek pótlása nem sikerült, így a gyermekek ellátását nem tudták megfelelő keretek között tartani. Belső erőforrások átcsoportosításával és külső szereplők – köznevelési intézmények, polgármesteri hivatal, polgárőrség – bevonásával próbálták normalizálni a helyzetet, de nem sikerült; néhány gyermeket más otthonba kellett áthelyezni. Jelenleg a két otthon egyike szakemberhiány miatt nem működik, a másik működését sikerült stabilizálni, az ottani lányotthon feladatellátása pedig példamutató. Az igazgató ezt személyes kudarcának nevezte.
A kortársak közötti bántalmazásról szóló nyilvános vádakra reagálva hangsúlyozta: a bántalmazási gyanú megjelenésekor szigorú protokoll írja elő a teendőket, a belső vizsgálatokat minden esetben lefolytatták, az anyagokat megküldték a fenntartónak, amely elfogadta azokat. Állítása szerint szándékos eltusolás nem történt. Ha egy gyermekvédelmi dolgozó ellen merül fel bántalmazás gyanúja, őt azonnali hatállyal fel kell függeszteni, ki kell vonni a gyermekellátásból, és feljelentést kell tenni a rendőrségen; a visszahelyezésről a vizsgálat és a rendőrségi eljárás eredménye dönt.
Szigorú alkalmassági vizsgálatok 2024 óta
2024-től minden gyermekotthonban dolgozó szakembernek átfogó alkalmassági vizsgálaton kell átesnie, amely részletes pszichológiai vizsgálatot, kifogástalan életvitel vizsgálatot, valamint az előző munkáltató megkeresését jelenti. Ennek ellenére előfordul, hogy alkalmatlan dolgozók kerülnek a rendszerbe, de ezek viszonylag gyorsan kiderülnek. Az igazgató szerint a bérrendezés kulcsfontosságú: magasabb bérszínvonal esetén több jelentkező közül lehet válogatni, és a fluktuáció megállításával a gyermekek állandó, biztonságot nyújtó környezetben maradhatnak.
Bíró Endre szerint a szakma megbecsültsége az elmúlt években erősen megsérült, sok kollégája szégyelli, hol dolgozik. A gyermekvédelmi diagnózisban leírtakat tényadatokon alapuló, helytálló megállapításoknak tartja, amelyek az intézményére is teljes mértékben érvényesek. Mint mondta, évek óta egyik krízisből a másikba esnek – hol a létszámhiány, hol a gyermekek állapota, hol egy-egy komoly műszaki probléma miatt –, és a végső cél az, hogy a gyermekek boldog és teljes életet tudjanak élni.
