Húsz éve történt 2006 ősze: utcai zavargások, rendőri erőszak és ellentmondásos elszámoltatások
Húsz évvel ezelőtt, 2006 őszén az őszödi beszéd kiszivárgása után kormányellenes tüntetések, utcai zavargások és súlyos rendőri túlkapások rázták meg Magyarországot. A Magyar Televízió székházának ostromától az október 23-i tömegoszlatásokig számos civil és rendőr sérült meg.
2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök májusban, az MSZP balatonőszödi frakcióülésén elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a kormányfő elismerte, hogy a választási kampány során nem mondtak igazat az ország gazdasági helyzetéről. A felvétel kiszivárgása után Budapesten és több vidéki városban is kormányellenes demonstrációk kezdődtek. Szeptember 18-án éjszaka a tüntetők egy része megostromolta a Magyar Televízió Szabadság téri székházát, a rendőrök súlyos támadásoknak voltak kitéve, az épületet végül elfoglalták az ostromlók.
Az eseménysorozat 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján újabb fordulóponthoz érkezett: a rendőrség feloszlatta a Kossuth téri tüntetést, majd a belváros több pontján összecsapott a demonstrálókkal. A tömegoszlatások során olyanokat is bántalmaztak, akik nem vettek részt erőszakos cselekményekben. Gumilövedékek, könnygázgránátok, lovasrohamok és rendőri bántalmazások következtében többen súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek.
A rendőri brutalitás eseteit cikksorozat tárta fel, amelyből később Túlkapások címmel könyv született. A beszámolók szerint a rendőrség a zavargások során és az elfogásokat követően számos esetben a szükségesnél és törvényesnél nagyobb erőszakot alkalmazott, a visszaélések feltárására tett intézkedések pedig nem bizonyultak megfelelőnek. 2021-ben egy neve elhallgatását kérő, 2006-ban pályakezdő rendőr őrmester részletesen leírta, hogyan élte át a szeptemberi és októberi eseményeket, és milyen utasításokat kaptak a rendőrök; beszámolójának címe egy állítólag elhangzott utasítást idézett.
Az események másik oldalát mutatta be egy 2006-ban bevetett rendőrparancsnokkal készült videóinterjú. Baka György kiemelt szolgálati századparancsnok-helyettesként vidéki rendőrszázadot irányított, egységét a tévészékház ostromától rendszeresen Budapestre vezényelték. Felidézte a tévészékház ostromát, a Köztársaság téri összecsapásokat és az október 23-i bevetéseket, valamint azokat a helyzeteket, amikor a rendőröket kövekkel és Molotov-koktélokkal támadták.
A rendőri erőszak egyik legismertebb áldozata Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő volt, akit október 23-án a Síp utca és a Rákóczi út környékén vertek meg a rendőrök. Súlyos fejsérüléseket szenvedett, eltört a lapockája, és elveszítette az emlékezetét az aznapi eseményekről. 2021-es interjújában felvetette a rendőri vezetés felelősségét, és úgy fogalmazott, hogy a történtek mögött olyan súlyos rendőrszakmai hibák álltak, amelyekről nehéz elhinni, hogy kizárólag hozzá nem értésből következtek be.
A 2006-os eseményekkel összefüggésben évekkel később több rendőri vezető ellen is büntetőeljárás indult, köztük Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Mittó Gábor helyszínparancsnok ellen. A több mint száz tárgyalási napot felölelő per 2015 októberében elsőfokú döntéshez jutott: Gergényi Péter és Mittó Gábor megrovást kapott, a többi vádlottal szemben a bíróság az eljárást megszüntette. Mittó Gábor és ügyvédje vitatta az ügyészség tényállításait.
Jogvédő szervezetek is dokumentálták a túlkapásokat. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke visszautasította azt az állítást, hogy a szervezet 2006-ban hallgatott volna a rendőri jogsértésekről: a Helsinki Bizottság már akkor jogi segítséget nyújtott a bántalmazások sértettjeinek. Kádár szerint a 2006-os események rendszerszintű problémákat tettek láthatóvá, köztük a bántalmazások kivizsgálásának hiányosságait és az elkövetők azonosításának nehézségeit.
A tizenötödik évfordulón, 2021-ben két dokumentumfilm is készült a történtekről. Skrabski Fruzsina Áldozatok 2006 című alkotása civil áldozatok és rendőrök visszaemlékezésein keresztül mutatta be a tüntetéseket, zavargásokat és túlkapásokat, a Magyar Helsinki Bizottság Erőnek erejével című ötvenperces filmje pedig elsősorban a rendőri erőszak következményeit és a kivizsgálás elégtelenségét vizsgálta.
A Helsinki Bizottság által összegyűjtött adatok szerint a hivatalos eljárás során elkövetett bántalmazások miatt indult feljelentésekből továbbra is csak ritkán lesz eredményes büntetőeljárás, elmarasztaló ítélet pedig még ritkábban születik. Húsz év távlatából a történtek nem mutathatók be kizárólag az egyik politikai oldal törtneteként: a tüntetők között voltak békés demonstrálók és erőszakos zavargók, a rendőrök között pedig súlyos támadásoknak kitett egyenruhások és jogsértő módon fellépő elkövetők is.
