A felcsúti fociakadémia kapta a legtöbb sport-TAO-t, 11 év alatt 45 milliárd forintot
Összesen 1407,9 milliárd forint értékben bocsátottak ki támogatási igazolást 3119 sportszervezet számára a 2015/16 és 2025/26 közötti időszakban a társasági adóból származó sporttámogatások rendszerében. Bár a rendszer névleg a teljes hazai utánpótlást szolgálja, a források közel harmadát mindössze 20 kedvezményezett vitte el.
Az országos szakszövetségek után a negyedik legtöbb pénzt, klubként pedig toronymagasan a legtöbbet a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta: összesen 45,43 milliárd forintnyi társasági adót zsebelt be 2015 óta, ebből a 2025/26-os időszakban 15,45 milliárdot.
A közzétett adatok 164 megszűnt és 82 felszámolás vagy eljárás alatt álló sportszervezetet is rögzítenek, amelyek több mint 23 milliárd forintnyi közpénzzel a számlájukon szűntek meg, mentek csődbe vagy kerültek eljárás alá. Eközben 401 ügyiratban további 43,3 milliárd forintnyi elszámolás maradt lezáratlan vagy felfüggesztett.
A 2015/16 és 2025/26 közötti időszakban összesen 1527,5 milliárd forint sportfejlesztési keretet hagytak jóvá, amiből a sportszervezetek 1407,9 milliárd forint értékben hívtak le tényleges támogatási igazolást, ami 92,2 százalékos lehívási arányt jelent. A 2015/16-os évadban 100,4 milliárd forint volt a kiadott igazolások értéke, a 2017/18-as és 2018/19-es időszakban már 150 milliárd körül tetőzött, a járvány éveiben 105–118 milliárd forint között mozgott, a 2025/26-os szezonban pedig 172,54 milliárd forintra emelkedett.
A források több mint felét két kategória vitte el: a labdarúgás mintegy 337,6 milliárd forintot (29,3%), a közvetlen minisztériumi programok további 300,7 milliárd forintot (26,1%) tettek ki. A kézilabda 203,4 milliárdot (17,6%), a kosárlabda 122,4 milliárdot (10,6%), a jégkorong 70,7 milliárdot (6,1%), a vízilabda 67,2 milliárdot (5,8%), a röplabda pedig 50,6 milliárd forintot (4,4%) kapott az elmúlt 11 évben.
Az országos rangsorban a kiadott támogatási igazolások több mint 21 százalékát, összesen 297,3 milliárd forintot az első öt kedvezményezett vitte el. A lista élén a Magyar Labdarúgó Szövetség áll 120,90 milliárd forinttal, második a Magyar Kézilabda Szövetség 56,48 milliárddal, harmadik a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 49,51 milliárddal. A negyedik a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 45,43 milliárd forinttal, megelőzve a Magyar Jégkorong Szövetséget, amely 25,03 milliárdot könyvelhetett el.
A klubok és akadémiák mezőnyében a felcsúti alapítvány egymaga több pénzt kapott, mint a mögötte álló öt legnagyobb klub együttvéve. Második a BVSC-Zugló Közhasznú Egyesület 10,47 milliárd forinttal, harmadik a Diósgyőr Futball Club Kft. 7,64 milliárddal, negyedik a Ferencvárosi Vasutas Sportkör 7,15 milliárddal, ötödik a Vasas Sport Club 6,85 milliárd forinttal.
A lezáratlan ügyek országos listáját a Magyar Kézilabda Szövetség vezeti: 4 nagy volumenű ügyiratban összesen 10,36 milliárd forint kiadott támogatási igazolás elszámolása maradt függőben vagy hiánypótlás alatt.
