Az állam elismerte a jogsértést, egyezséggel zárult a Szuverenitásvédelmi Hivatal elleni per
A megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított személyiségi jogi per egyezséggel zárult: a hivatal jogutódjaként eljáró Igazságügyi Minisztérium elismerte, hogy a Lánczi Tamás vezette állami szervezet valótlan állításokkal megsértette az érintett szerkesztőség jó hírnevét. A bíróság által jóváhagyott megállapodást október 15-én hagyta jóvá a Fővárosi Törvényszék.
A per még 2025 elején indult, miután a hivatal 2024. október 31-én közzétett Facebook-videójában többek között azt állította, hogy a szerkesztőség hírszerzési és dezinformációs tevékenységet folytat, közérdekű adatokkal él vissza, titkolja a Sargentini-jelentéshez nyújtott részjelentéseit, döntően külföldi finanszírozásból működik, valamint tevékenységével súlyosan sérti Magyarország szuverenitását. Az egyezségben a minisztérium mind a hat kifogásolt állítás valótlanságát elismerte, és azt is, hogy ezek közzétételével a hivatal megsértette a szerkesztőség jó hírnevét.
A megállapodás értelmében az Igazságügyi Minisztérium vállalta, hogy saját honlapján közzéteszi a jogsértést megállapító rendelkezést, emellett 3,8 millió forint sérelemdíjat és több millió forintos perköltséget fizet, valamint vállalja a bíróság által megállapítandó eljárási illeték megfizetését is.
A történet 2024 júniusában kezdődött, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal értesítette a szerkesztőséget, hogy átfogó vizsgálatot indít ellene, arra hivatkozva, hogy a külföldi támogatásokból is működő szerkesztőség tevékenysége alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására. A hivatal ezután elkészítette és nyilvánosságra hozta jelentését, amelyben többek között azt állította, hogy a szerkesztőség külföldi befolyásszerző hálózat részeként tevékenykedik, hírszerzést és dezinformációt folytat, és több mint kilencezer magyar dokumentumot töltött fel amerikai szerverekre.
A keresetben a szerkesztőség részletesen bemutatta, hogy az újságírói közérdekű adatigénylések nem tekinthetők hírszerzésnek, a nyilvános információk gyűjtése és közzététele pedig alapvető alkotmányos jog, és cáfolta a finanszírozásával, a Sargentini-jelentéssel és a külföldi adatbázisokkal kapcsolatos állításokat is.
A per során a hivatal azzal védekezett, hogy a jelentésében szereplő megállapítások valójában értékítéletek, vélemények és következtetések voltak, nem pedig bizonyítandó tényállítások. A bíróság 2025 novemberében meghallgatta a jelentést készítő Sári Miklóst, a hivatal vezető elemzőjét is.
A Fővárosi Törvényszék 2025. december 4-én kihirdetett elsőfokú ítéletében minden kifogásolt állítást jogsértőnek talált, megállapította a jó hírnév megsértését, és a hivatalt sérelemdíj megfizetésére, valamint elégtételadásra kötelezte. Az indokolás szerint a közérdekű adatigénylés nem jogellenes tevékenység, hanem az Alaptörvényben biztosított alapjog, és a hivatal nem bizonyította, hogy a szerkesztőség dezinformációs tevékenységet folytatott volna.
A hivatal fellebbezett az ítélet ellen, a Fővárosi Ítélőtábla pedig 2026. május 28-án hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket. A per folytatását befolyásolta, hogy a 2026 májusában hivatalba lépett kormány kezdeményezésére az Országgyűlés megszüntette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A megszüntetésről szóló 2026. évi XXIV. törvény értelmében a hivatal általános jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lett, így a megismételt eljárásban már a minisztérium lépett a korábbi alperes helyébe.
A mostani egyezség eredményeként a feleknek már nem kell újabb, a vitatott állítások valóságtartalmát vizsgáló bizonyítási eljárást lefolytatniuk, mivel a jogutód kifejezetten elismerte, hogy a megszüntetett állami szervezet valótlan tényállításokkal sértette meg a szerkesztőség jó hírnevét. A minisztérium által vállalt nyilvános elégtétel és sérelemdíj azt jelenti, hogy az állam a hivatal megszűnése után is vállalja a korábbi működésével okozott jogsértés következményeit.
