Hegyi-Karabah: hamis fotó és valós félelem
Hamisított felvétel kezdett terjedni az örmény és az azeri közösségi médiában június végén. A képen látszólag egy sárga kotrógép emelte le a Nagyapa kőfejét a Mi vagyunk a hegyeink emlékműről, Hegyi-Karabah legismertebb jelképéről, amely Sztepanakert fölé magasodik. A képet először egy azerbajdzsáni Facebook-oldal tette közzé „Meghagyni vagy lerombolni?” képaláírással, ám az örmény közösségi médiába már e kérdés nélkül jutott el, és órákon belül annak bizonyítékaként terjedt, hogy Azerbajdzsán lerombolta az emlékművet.
A képet az Arcahi Kulturális és Turizmusfejlesztési Ügynökség, valamint az Arcahi Kulturális Örökség Ombudsmani Hivatala először nem erősítette meg, és ellenőrizetlen állítások terjesztésétől óvta a nyilvánosságot. Az örmény CivilNet tényellenőrző portál később vizuális elemzés és képelemző eszközök segítségével arra jutott, hogy a felvételt mesterséges intelligenciával generálták: az emlékmű talapzata természetellenesen lapos, a járdán látható törmelékhez nem társul látható sérülés, a leválasztott fej törésfelületén pedig természetes töréssel össze nem egyeztethető, geometrikus mintázatok láthatók. A Hive nevű detektáló szolgáltatás 99,7 százalékos valószínűséggel minősítette a képet mesterségesen generáltnak.
Az emlékmű korábban is célpont volt: tavaly novemberben a Geghard Tudományos-Elemző Alapítvány és Rahim Şaliyev azerbajdzsáni újságíró olyan felvételeket tett közzé, amelyeken a Tatik-Papikot azerbajdzsáni graffitik borították, köztük obszcén szövegek és a kőbe vésett „Elkergettük a kutyákat” mondat. Azerbajdzsáni politikai vitákban az is elhangzott, hogy az emlékművet le kell rombolni.
„Ez a hamis állítás elsősorban azért terjedhetett el ilyen széles körben, mert az örmény társadalom hozzászokott a gondolathoz, hogy Arcahban bármit el lehet pusztítani, még ezt az emlékművet is” – mondta Szergej Sahverdjan, az Arcahi Kulturális és Turizmusfejlesztési Ügynökség vezetője. Hozzátette: nyugtalanító példája ez annak, hogyan kezdte elfogadni az örmény társadalom, hogy az országban szinte bármit meg lehet tenni.
Az örmény kulturális helyszínek pusztítása a 2020-as háború óta folytatódik, és felgyorsult Arcah tíz hónapos blokádja, valamint a 2023. szeptemberi etnikai tisztogatás után. Az elűzött örmények nem térhetnek vissza otthonaikba, így nem ellenőrizhetik, mi lett lerombolva, nem látogathatják meg szeretteik sírjait, és a közösségi média gyakran az egyetlen ablak számukra a hátrahagyott hazára. Műholdfelvételekkel is megerősítették, hogy Azerbajdzsán lerombolta a sztyepanakerti Szent Istenszülő-székesegyházat és a Szent Jakab-templomot, valamint a 2025 júliusa és 2026 áprilisa között készült felvételeken látszik az örmény népirtás századik évfordulójára emelt emlékmű és a körülötte lévő komplexum pusztulása is.
A hamisítvány június 20–21-én jelent meg, két héttel az örményországi parlamenti választások után, feszült politikai helyzetben. Azerbajdzsán érdekeit szolgálta, tesztelte a nemzetközi közösség reakcióját, és megerősítette, hogy igényt tart a területre, az örmény ellenzék pedig újabb lehetőséget kapott arra, hogy a kormányt bírálja a nemzeti örökség védelmének elmulasztásáért.
Narine Karapetjan, a Hegyi-Karabahból elűzött fotográfus azt mondta, azonnal felismerte, hogy a kép hamis. „Ismerem annak az emlékműnek minden kövét és minden részletét” – hangsúlyozta, hozzátéve: azt írta, talán jobb lenne, ha lerombolnák, hogy többé ne tudjon ilyen erősen hatni az emberekre. „Nem szabad megengedni Azerbajdzsánnak, hogy fájdalmunkat fegyverként használja ellenünk” – mondta.
Arcah jelképei Örményországon belül is politikailag érzékennyé váltak: egy jereváni zeneiskola kiállításáról eltávolították az elűzött diák, Eva Danieljan Tatik Papikot ábrázoló rajzát. Az iskola megbízott vezetője állítólag államellenes cselekedetnek nevezte az emlékmű ábrázolását, a döntést kritika fogadta, az iskola pedig azzal mentegetőzött, hogy a rajz előzetes engedély nélkül került kiállításra. Az alkotást később árverésen értékesítették.
Csaknem három évvel az örmények elűzetése után az archai kulturális örökség jövője továbbra is rendezetlen kérdés Baku és Jereván tárgyalásain. Idén áprilisban az Európai Parlament javasolta, hogy nemzetközi misszió mérje fel a károkat, és sürgette a felelősségre vonást az örmény kulturális és vallási örökség pusztításáért, a misszió azonban eddig nem érkezett meg. Sahverdjan szerint minden lehetséges fórumon fel kell hívni a figyelmet Arcah kulturális örökségét fenyegető állandó veszélyre, és felszólította a jereváni kormányt, hogy a nyilvános fórumokon és a tárgyalásokon egyaránt tartsa napirenden a kérdést.
