Porschék, paloták és hírportálok: amit a Matolcsy-körről feltártunk
Őrizetbe vették Matolcsy György korábbi jegybankelnököt, és körözést adtak ki fia, Matolcsy Ádám ellen. A Magyar Nemzeti Bank ingatlanügyletei, a jegybanki alapítványok gazdálkodása, valamint Matolcsy Ádám és üzleti körének milliárdos állami megbízásai több mint egy évtizede a nyilvánosság előtt állnak.
Matolcsy György 2010 és 2013 között nemzetgazdasági miniszter volt, majd 2013 márciusában a jegybank élére került. Jegybankelnöksége alatt nagyszabású ingatlanvásárlások kezdődtek, és létrehozták a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek összesen 266,4 milliárd forintnyi jegybanki vagyont kaptak.
Az egyik első jelentős ügy az Eiffel Palace irodaház 2014-es megvásárlása volt: az MNB nettó 45,3 millió eurót fizetett az offshore hátterű eladónak. A felújítás költségvetése alapján az eladónak az épület megvásárlása és felújítása kevesebb mint 31 millió euróba került, így mintegy 15 millió eurós, akkori árfolyamon 4,5 milliárd forintos profitot realizálhatott. Az eladó vitatta a számítást. Az ingatlant korábban 5,3 millió euróval olcsóbban hirdették, mint amennyiért a jegybank megvette. A szerződést Trócsányi László későbbi igazságügyi miniszter ügyvédi irodája készítette.
2016-ban a Fidesz parlamenti többsége törvénymódosítással próbálta korlátozni az alapítványi adatok nyilvánosságát, ezt az Alkotmánybíróság megakadályozta. Az alapítványi szerződések nyilvánosságra kerülése után bemutattuk azok értékpapírügyleteit és banki kapcsolatait, köztük a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz kötődő Növekedési Hitelbankkal kötött milliárdos ügyleteket.
Matolcsy Ádám a jegybankelnökség évei alatt médiapiaci, bútoripari és ingatlanos érdekeltségekre tett szert. 2017-ben az ő érdekeltsége vásárolta meg a Száraz István által vezetett, Origót kiadó médiavállalkozást, és októberben a kiadó vezérigazgatói posztját is átvette. 2019-ben négy Porsche 911 Targából álló gyűjteményét mutattuk be, amelyet akkor összesen 60–70 millió forintra becsültünk. 2021-ben újabb sportautót találtunk, 2022-ben pedig arról írtunk, hogy diplomata-útlevéllel rendelkezik. A Balaton Bútor Kft.-ben többségi tulajdonos volt; 2025 júliusában a cég kiesett egy 50 milliárd forintos állami bútorbeszerzési keretmegállapodásból.
Száraz István a VS.hu egyik alapítója volt, a portálhoz kapcsolódó cégek több mint félmilliárd forint támogatást kaptak az alapítványoktól. Frank Digital nevű cége 2019-ben közel kétmilliárdos, 2020-ban újabb kétmilliárdos keretmegbízást szerzett az MNB-től, 2022-ben 718 millió forintos nyereséget termelt, amelyből 400 millió forint osztalékot vett ki a tulajdonos.
Somlai Bálint RAW Development nevű cége az MNB ingatlanberuházásainak egyik meghatározó kivitelezője lett, részt vett a jegybank székházának felújításában, egyes években bevételeinek több mint 90 százalékát az MNB-től és szervezeteitől szerezte.
Matolcsy György 2025 márciusában távozott a jegybank éléről. Ezután az Állami Számvevőszék három jelentést tett közzé: eszerint az MNB-hez kapcsolódó cégek 2019 és 2023 között 154,7 milliárd forint értékben valósítottak meg ingatlanberuházásokat, a székház felújítására tervezett összeg 55 milliárdról több mint 100 milliárd forintra emelkedett, a beruházások 80–90 százalékát szűk vállalkozói kör végezte. A lengyel GTC ingatlantársaság részvényeinek megvásárlásakor közel 60 milliárd forinttal fizettek többet a piaci értéknél, a részvénycsomag értékvesztése 2024 végére elérte a 162 milliárd forintot. A Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd forintnyi Optima-kötvényét sem tudta visszaváltani. Az ÁSZ több ügyben büntetőfeljelentést tett.
2025 márciusában külön cikkben mutattuk be, hogyan védték a Fidesz politikusai éveken át Matolcsy Györgyöt és a jegybanki alapítványokat, felidézve a közpénzek elköltésével kapcsolatos kritikákra adott válaszokat és az alapítványi adatok nyilvánosságának korlátozására tett kísérleteket.
