„Eltűnt” olajakták az állam és a maffia összefonódásáról
Harminc évvel az olajszőkítés fénykora után még mindig nem tudni pontosan, kik voltak a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb korrupciós és szervezett bűnözési botrányának valódi haszonélvezői. Az ügy 2026-ban új fordulatot vehet: a kormányváltás után kiderült, hogy egyes kulcsfontosságú dokumentumoknak nyoma veszett, más iratokat pedig korábban megsemmisítettek.
Egy cikksorozat eddig nem ismert részleteket tárt fel az állam, a politika és a szervezett bűnözés kapcsolatáról. A téma legújabb podcastadásában Papp László Tamás oknyomozó újságíróval beszélgetnek, aki évek óta kutatja az olajügyek történetét, és számos eddig ismeretlen részletet, összefüggést és szereplőt mutatott be.
Az adás felidézi, hogyan épült fel az olajbiznisz, miként duzzadt néhány ügyeskedő vállalkozó elhanyagolhatónak tűnő tevékenységéből több százmilliárd forintos üzletté, és hogyan jelentek meg a történetben az állami intézmények, a rendőrség, valamint a rendszerváltás utáni politikai szereplők. Szó esik az Energol felemelkedéséről, Portik Tamás és Pintér Sándor szerepéről, és azokról a dokumentumokról, amik szerint bizonyos intézkedéseket „külön kérésre” töröltek az olajbizottság döntés-előkészítő anyagaiból.
A kormányváltást követően több adatigénylésre is olyan válasz érkezett, amiből az derül ki, hogy az ügyet feltárni hivatott egykori parlamenti bizottság által bekért dokumentumok egy része már nem található meg a nyilvántartásokban. Az eltűnt iratok között szerepel a sokat emlegetett 405-ös ukrán nyomozati anyag, valamint olyan jelentések is, amik a rendőrségi korrupció szempontjából lehettek volna kiemelkedően fontosak.
Az adás azt is körbejárja, mit jelentene a gyakorlatban az aktanyilvánosság, és miért nem pusztán történészi vagy újságírói kérdés az olajügyek teljes feltárása. Felveti, hogy megismerhető-e valaha a teljes történet, és milyen következményekkel járna, ha a nyilvánosság végre hozzáférhetne azokhoz az iratokhoz, amik három évtizede a rendszerváltás egyik legnagyobb botrányát őrzik.
A tartalomból: Miért beszélünk még mindig az olajszőkítésről? Hogyan teremtenek az állami döntések váratlan lehetőségeket a szervezett bűnözés számára? Hogyan tűnhetett el több százmilliárd forint a költségvetésből? Mi volt az Energol felemelkedésében Portik Tamás és volt rendőri vezetők szerepe? Miért maradt érintetlen a rendszer, noha a hatóságok éveken át jelezték a problémát? Milyen friss dokumentumok helyezhetik új megvilágításba a döntéshozatalt? Miért lett újra aktuális az olajügy 2026-ban? Mi a felelősség kérdése Polt Péter és Pintér Sándor esetében? Miért került mindössze egy rendőr és egy minisztériumi tisztviselő a több ezer olajügy és több száz elítélt közül a vádlottak közé? Hogyan kereste a rendőrség Portikot? Milyen kulcsfontosságú olajügyi dokumentumoknak veszett nyoma a kormányváltás után?
A beszélgetést Solti Hanna vezeti, a címlapkép és a videó Mitsányi Zsolt és Bodoky Bence munkája.
