Az állam 245 alkalommal veszített közérdekű adatperekben 2020 óta
Az Átlátszó legújabb kutatása szerint a magyar állam 2020 januárja óta összesen 245 alkalommal vesztett el közérdekű adatperekben elsőfokon. A Fővárosi Törvényszék által szolgáltatott adatok alapján egyértelműen kiderül, hogy a legaktívabb alperesek között található a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium, amelyek rendre nem teljesítik a közadatigényléseket.
2020 eleje és 2024 vége között a várakozásoknak megfelelően évi 70-85 ügy indult a közérdekű adatok kiadása miatt, azonban 2025-re a fővárosban október végéig már 120 ilyen per került a bíróság elé, ami különösen aggasztó, hiszen ez másfélszeres növekedést jelent. Ezen a területen tehát érezhetően romlott a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítása. Az állam nemcsak hogy titkolja a közadatokat, hanem a bírósági eljárásokat is az időhúzás eszközeként használja.
Az adatigénylés nehézségei
Sokszor indoklás nélkül utasítják el az állami szervek a közadatigényléseket, hivatkozva üzleti titokra vagy döntéselőkészítésre. Az Átlátszó tapasztalatai is azt mutatják, hogy ha az adatokat nem adják ki, akkor a bírósághoz kell fordulni. Az ügyek többségében a bíróság kötelezi az alpereseket az adatok kiadására, ami tükrözi az állam nemtörődömségét a jogszabályok iránt.
A Közadatperek terén a leggyakoribb alperesek közé tartoznak a már említett intézmények, de a Külügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, valamint a Belügyminisztérium is élen jár e kérdésben, mindegyikük 17 közadatperrel nézett szembe az elmúlt években. Ezen a listán a Közigazgatási Minisztérium és az Államkincstár is megtalálható, mindkettő 10-10 ügyével.
Az ítéletek és azok következményei
A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatokból kiderül, hogy az állam szervei rendre elmarasztalást kaptak az ellenük indított perekben. Az elmúlt évek statisztikája szerint a bíróság minden esetben kötelezte az egyes állami szerveket a közérdekű adatok legalább részleges kiadására. Például 2023-ban 31, 2024-ben 30, 2025 októberéig pedig 53 ügyben hoztak teljes elmarasztaló ítéletet.
Különösen figyelemre méltó, hogy az eljárások hossza is rövidült: míg 2020-ban az ügyek többsége fél évig, sőt több mint egy évig is elhúzódott, addig 2025-re már a legtöbb ügy zárult le 3 hónapon belül. Ez a gyorsabb válaszidő pozitív fejlemény, hiszen a közérdekű adatokhoz való hozzáférés időfaktorát illetően létfontosságú, hogy ezek az információk minél hamarabb széles körben elérhetők legyenek.
Összességében a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes állami intézmények hajlamosabbak a bírósági útra terelni a közérdekű adatigényléseket ahelyett, hogy eleget tennének a törvényeknek, ezzel csökkentve a szükséges átláthatóságot és felelősségvállalást a közszolgáltatásokban.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
