Mészáros Lőrinc: A közbeszerzések megkérdőjelezhetetlen bajnoka
Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök gyerekkori barátja, és vitathatatlanul a magyar gazdasági elit meghatározó alakja, a Transparency International Magyarország legfrissebb elemzése szerint a 2021 és 2023 közötti időszakban több mint 1090 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. Ez az összeg az összes vizsgált közbeszerzés 8,6 százalékát teszi ki, ami egyértelműen jelzi, hogy a piac nagy része Mészáros cégeihez áramlik.
A lista élén állva Mészáros Lőrinc cégei tovább növelték előnyüket, demonstrálva a közpénzek hihetetlen mértékű áramlását a NER közelében működő üzleti körökhöz. Mindehhez szépen asszisztált a számottevő közbeszerzési rendszer, amely évről évre biztos megélhetést kínál a kormány köreihez közel álló érdekcsoportok számára.
Oligarchák és az aranyérmes közbeszerzések
Nem csak Mészáros Lőrinc profitált hihetetlenül ebből a rendszerből. A második helyen Kis-Szölgyémi Ferenc vállalkozásai zártak, amelyek 836 milliárd forint összértékben nyertek közbeszerzéseket. Az ő cégei leginkább az állami egészségügyi létesítmények takarítására és üzemeltetésére szakosodtak, mintegy keretmegállapodások révén megszerezve a piac jelentős részét.
Hasonlóan szép summát, 758 milliárd forintot nyert el Szíjj László, aki az útépítésben tarolt, és keretmegállapodások révén biztosította pozícióját az érintett szektorban. Eközben Balásy Gyula, a kommunikációs tenderek specialistája, 336 milliárd forint összértékű megbízást húzott be, gyakorlatilag monopolhelyzetet kialakítva az állami kommunikációs kampányok terén. Propagandagépezete szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megbízásaiból profitált, amelynek kiírásait a szervezet szinte rá szabja.
Átláthatóság? Maradjunk a homályban!
A Transparency International elemzése további súlyos problémákra világít rá. A közbeszerzések mindössze 7,7 százalékát, vagyis 980 milliárd forintot nyertek el olyan vállalatok, amelyek tulajdonosi köre magántőkealapok fogságában van. Maga a szabályozás homályossága miatt gyakorlatilag lehetetlen követni, kik állnak ezeknek a társaságoknak a hátterében, és kik a valódi haszonhúzók.
Az összeférhetetlenség is kiemelt problémaként merül fel. A vizsgált időszakban 106 olyan esetet azonosítottak, ahol a közbeszerzés nyertesei közhatalmi pozíciókat betöltő szervezetekkel kapcsolódtak. A törvényi szabályozás hiányosságai miatt azonban ezek az esetek rejtve maradhatnak, és csak mélyrehatóbb vizsgálatok tudnák feltárni e kapcsolatok természetét.
Keretmegállapodások: A verseny lezárása
A közbeszerzési verseny egyre inkább látszólagos. A keretmegállapodások elterjedése nemcsak a versenyt zárja le hosszú évekre, de számos esetben az átláthatóságot is aláássa. A piac koncentrációjának fokozódása pedig további gyanús monopóliumok kiépüléséhez járul hozzá, megkérdőjelezve a rendszer fair voltát.
Mészáros Lőrinc, Kis-Szölgyémi Ferenc, Szíjj László és Balásy Gyula dominanciája nem csupán a közbeszerzési rendszer belső problémáira világít rá, hanem arra is, hogy a piac hogyan szolgálja ki a kormányzati elit érdekeit. A közpénzek áramlása pedig egyre inkább egyirányú, miközben az átláthatóság és a számonkérhetőség messzinek tűnő illúzió marad.
