Ultra rövid utak luxusrepülővel: a külügyminiszter költséges döntései
Szijjártó Péter külügyminisztert ismét kritika éri a honvédségi repülők rövidtávú használata miatt. Március 6-án a 161 kilométerre lévő Pozsonyba utazott a honvédség egyik ultra nagy hatótávolságú Falcon 7X gépével. Ez a géptípus egyébként akár 11 ezer kilométert is képes megtenni egy tankolással, mégis ezt a modellt választották egy alig félórás útra. A szlovák főváros közelsége miatt egy ilyen döntés nem csupán költséges, hanem indokolatlannak is tűnik, különösen mivel a pozsonyi látogatása volt az egyetlen hivatalos programja aznap.
Alternatívák helyett luxusmegoldások
A Pozsonyba repülés helyett autóval körülbelül 1,5 órával hosszabb idő alatt érhette volna el az úticélt a delegáció, vasúttal pedig ennél is környezetbarátabb lehetőség kínálkozott volna. Mindemellett a rövid repülőutak gazdaságtalan megoldások, hiszen az ilyen távolságok során a repülőgép üzemeltetési költségei jelentősen magasabbak az optimális használathoz képest.
Költség és kibocsátás
A Dassault Falcon 7X repülőgépek üzemeltetési és fenntartási költsége óránként milliós nagyságrendű. Rövid utak esetén az üzemanyag-felhasználás is sokkal kedvezőtlenebb, hiszen a gép jelentős mértékben fel- és leszállási valamint alacsonyabb magassági tartományban végzett repülési manővereket végez. Ez nemcsak a károsanyag-kibocsátást növeli jelentősen, hanem a légijármű műszaki karbantartási igényét is felgyorsítja, ami szintén további súlyos összegekbe kerül az adófizetők számára.
Több mint 160 rövid repülőút négy év alatt
2021 és 2025 között Szijjártó Péter 81 alkalommal indult Magyarországról 300 kilométeren belüli távolságra honvédségi vagy bérelt repülőgéppel. Ugyanennyi alkalommal tért vissza hasonló körülmények között. Ez összesen 162 rövidtávú repülést jelentett. Egyes utazások indokolhatók lehettek a szoros időbeosztás miatt, ám ezen utazások legalább részéhez kisebb, olcsóbb és takarékosabb repülőgépek is elégségesek lettek volna.
Luxusmegoldások közpénzből
A külügyminiszteri utak finanszírozása egyértelműen az adófizetők terhére történik. Az ultra nagy hatótávolságú gépek használatával a költségek kiemelkedően magasra rúgnak, főként ha figyelembe vesszük, hogy más megoldások – például kisebb repülőgépek vagy földi közlekedési eszközök – elérhetőek lennének. A magyar honvédségi repülőflotta összetételének optimalizálása vagy bérelhető kisebb kapacitású járművek alkalmazása jelentős költségmegtakarítást jelentene.
Kinek az érdekeit szolgálják ezek az utak?
A repülési adatok és az utazási gyakorlat rávilágítanak arra, hogy a politikusok luxuspreferenciái nincsenek összhangban az adófizetői érdekekkel. Nemcsak költséghatékonysági problémák merülnek fel, hanem a környezetvédelmi szempontok is kérdésessé válnak. A döntéshozók látszólag szemérmetlenül viszonyulnak az olyan problémákhoz, mint a klímaválság és az állami források felelős felhasználása.
Repülési ciklusok és karbantartási költségek
Minden egyes rövid repülőút nemcsak az üzemeltetési költséget, hanem a repülőgépek karbantartási költségeit is drasztikusan növeli. Az ilyen utak során az alkatrészek kopása gyorsabb ütemben zajlik le, ami korábbi kötelező cseréket és több szervizeléssel járó pluszkiadásokat eredményez – mindezt közpénzből.
Miért nem használhatók kisebb gépek?
A szakértők által ajánlott light jet vagy midsize kategóriájú repülők kiváló alternatívák lehetnek a rövidebb utakra, köztük a külügyminiszteri delegációk számára is. Ezek a típusok lényegesen alacsonyabb költségekkel üzemeltethetők, és képesek biztosítani a megfelelő szintű kényelmet és sebességet a szükségletekhez igazodva. Az adófizetők érdekében ésszerűbb volna a kisebb kategóriákba tartozó gépek alkalmazása, amely jelentős megtakarítást eredményezne az állami költségvetés számára.
Megoldatlan költséghatékonysági kérdések
Szijjártó Péter rövidtávú repülőútjai évek óta visszatérő témái a közpénzszórás és a környezetvédelmi aggályok vitájának. Bár indokolt lenne a költséghatékonyabb utazási modellek alkalmazása, a gyakorlatban ezek az opciók valahogy mindig háttérbe szorulnak. Az állampolgári elszámoltathatóság hiánya csak tovább növeli a közpénzek kapcsán felmerült felelősségi kérdéseket.
