A korrupció és visszaélések elleni küzdelem terén az Integritás Hatóság legújabb éves elemző jelentése kiemelkedő jelentőséggel bír. A 2026. június 30-án közzétett jelentés több mint 300 oldalon keresztül tárgyalja a közbeszerzési eljárásokat körülvevő különféle kockázatokat, mint például a vertikális és horizontális versenykorlátozást, valamint a rotációs kartelleket. Ezek a jelenségek nemcsak a közbeszerzések átláthatóságát, hanem a piaci versenyt is súlyosan érintik, és számos konkrét eset példázza a riasztó állapotokat.
A közbeszerzési eljárások során gyakran találkozunk olyan gyakorlatokkal, amelyek a versenyt csupán látszólag tartják fenn. A hatóság tapasztalatai szerint a tenderkiírók manipulálhatják a folyamatokat, például a beszerzési tárgyak mesterséges egyesítésével, amikor nem összefüggő feladatokra hirdetnek pályázatot. Az ilyen eljárások során a versenyt jelentősen korlátozzák, lehetetlenné téve, hogy több cég érvényes ajánlatot tegyen. A Városliget Zrt. 2024-es, 1,5 milliárd forintos tendere jól példázza ezt a problémát, ahol a nyertes cégnek egyszerre kellett ellátnia a szállítmányozási és restaurálási feladatokat is, alvállalkozók bevonása nélkül.
A jelentés rávilágít arra is, hogy a közbeszerzési eljárások jogsértő bontásai ugyanúgy elterjedtek, ahol az azonos feladatokat nem egy eljárás keretében, hanem külön-külön kezelik. Ezt a gyakorlatot jogsértőnek ítélte a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel a feladatok szoros összefüggése miatt azok együtt kezelése elengedhetetlen lett volna.
Ezeken túlmenően a hatóság sorra veszi a műszaki alkalmasságot, a magas kockázatú eljárásfajtákat, valamint az adminisztratív terhek emelkedését is, mindegyik szempont hozzájárul a problémák fokozódásához. Az ISO 37001-es antikorrupciós tanúsítvány előírása, amely elviekben a korrupciós kockázatok kezelésére irányul, gyakorlatban azonban éppen ellenkező hatást gyakorolhat, mivel az építőipari cégek többsége nem képes megfelelni ezeknek a követelményeknek.
Ráadásul, a határidők rövidítése és a kifogásolható értékelési szempontok egyre inkább a versenytorzító gyakorlatok részei. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft. például olyan szűk határidőkkel nyer el tendereket, amelyekkel más jelentkezők nem tudják felvenni a versenyt, gyakran drágább ajánlataik mellett is.
A kartellezés mértéke szintén növekvő tendenciát mutat, a jelentés példái között említhető, hogy ugyanazok a cégek rendszeresen együttműködnek a közbeszerzési pályázatokban, ami éles fényben tünteti fel a rendszer diszfunkcióit. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eddigi fellépése azonban nem bizonyult elégségesnek, hiszen a legtöbb jelzést elutasították, és a vizsgálatok alacsony számú büntetést eredményeztek.
A közbeszerzési rendszer tehát komoly átalakításokat igényelne, a kockázatok azonosítása és kezelése érdekében. A piaci szektorok eltérő dinamikája és a specifikus kockázatok felismerése alapján a hatóság szektorális bontású elemzésre is szükségesnek látja a jövőbeli intézkedések megalapozásához. Az integritás fokozatos felemelkedése kulcsfontosságú a közpénzek megfelelő felhasználása érdekében, ellenkező esetben a jelenlegi trendek tovább fognak erősödni.
