Nagy Márton luxusutazása: 611 ezer forintos szállásköltség Izraelben
2026. május 13-án a közérdekűadat-igénylés eredményeként napvilágra került, hogy Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, és protokollfőnöke, Koszti Sára, egy éjszakára 611 640 forintnyi összeget költöttek el egy izraeli szállásra. Az út során egy Bombardier Challenger 3500-as luxusrepülőgépen utaztak Tel-Avivba, amelyet a minisztérium nem bérelt, így az utazás költségei egyelőre nem ismertek.
A februári értesülések szerint a miniszter márciusban egy magángéppel repült Izraelbe, és a szállás költségeit a minisztérium próbálta titkolni. Csak az adatpert követően vált világossá, hogy a szállás díja kettejük számára egyetlen éjszakára mennyibe került.
A nemzetgazdasági tárca válaszai során több alkalommal is elhúzódott a költségek nyilvánosságra hozatala. Először 15 nappal hosszabbították meg a válaszadási határidőt, amely után végül harminc napon túl adtak ki a kért információkat, de egyes kérdéseinkre, például a teljes szállásköltségre, nem válaszoltak.
A költségek és a törvényi keretek
Az NGM által közölt információkból kiderült, hogy a miniszter és a protokollfőnök szállásköltsége magasabb a törvényben meghatározott keretnél, ami maximum 250 euró/éj (kb. 95 ezer forint) lehetett egyetemben. A minisztériumi utasítás lehetőséget biztosít arra, hogy a delegáció tagjait olyan szálláshelyen helyezzék el, amely a vezető szállására vonatkozó költségkeretét figyelembe veszi.
Ezért felmerül a kérdés, hogy a nagyrészt költséges szállás költségét hogyan osztották el a miniszter és a protokollfőnök között. Amennyiben Koszti Sára a legolcsóbb szobában tartózkodott, Nagy Márton számára valóban nagyértékű lakosztályok is elérhetők voltak.
A szálláslehetőségek Tel-Avivban
Miután az adatanyagokat végigboncoltuk, számba vettük a tel-avivi szállodák által kínált lehetőségeket. A helyi Hilton szálloda tengerre néző deluxe szobájának ára 630 euró, míg a miniszter elszállásolására szolgáló king studio executive lakosztály ára 885 euró volt. Összességében a kettőből jól látszik, hogy a kibővített költségkeret lehetővé tette a luxus szállásdíj megfizetését.
Az NGM válaszai hiányosak voltak, nem szolgáltatták az információt, hogy pontosan milyen szálláshelyen tartózkodtak, és miért költöttek el egy ekkora összeget állami költségvetésből. Ennek okán más forrásokat is megkerestünk, hogy alaposan feltérképezzük a helyzetet és a költségeket.
Következtetés
Az is kérdés, hogy a közérdekű adatok titkolása és az adatigénylések elhúzódása milyen következményekkel járhat a nemzetgazdasági tárcánál. Az így felmerülő vizsgálatok kapcsán a társadalmi elszámoltathatóság maximálisan felértékelődik, hiszen a nyilvánosság számára titkolt költségeket végül a választópolgárok állják. Az eset továbbá rávilágít a közpénzek felelős kezelésének fontosságára is a politikai döntéshozásban.
