Ukrajnával Szövetkezik a NER Kedvenc Hadiipari Cége
2026. március 5-én kiderült, hogy a 4iG, Magyarország kedvenc hadiipari cégeként emlegetett vállalat, olyan szerződést kötött, amely során együttműködik az ukrán hadiiparral. Ezelőtt a magyar kormány Ukrajnát több ízben ellenséges államként emlegette, így a helyzet ironikus, hogy most éppen az ukrán haderő partnereivel állapodtak meg.
A Czechoslovak Group (CSG), mely a privatizált honvédelmi cégbe történt befektetéssel kapcsolatosan fontossá vált, tüzérségi lövedékek gyártását indította el Ukrajnában. Az ukrán hadsereg fontos beszállítójaként az CSG már 2025-ben jelentős mértékben, több mint 25%-ban, ukrán katonai megrendelésekből származnak a bevételei. Ezen túl a 4iG egyik legjelentősebb befektetője, a Rheinmetall is nyitott Ukrajnában gyárakat, ahol gyalogsági harcjárművek és tüzérségi systemek gyártásával foglalkozik.
Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, beszédet mondott azon az eseményen, amelyen a 4iG és négy új külföldi partner között kötötték megállapodást. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a Nurol Makina, a Lockheed Martin mellett a prágai székhelyű Czechoslovak Group, valamint a Tatra Trucks cégekkel kötött üzletet. Az utóbbi cég 37%-os tulajdonrészt szerzett a Rába Nyrt.-ben, ami az egyik legnagyobb és legfontosabb magyar hadiipari gyár.
A privatizáció eredményeként alig maradt lényeges, magyar tulajdonú hadiipari gyártó az országban. Az állami tulajdonú fegyvergyárakat – többek között az Aero Vodochody csehországi repülőgépgyártó cég részvényeit – már korábban eladták MOL-közeli befektetőknek. A 4iG, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelője, az N7 Holding többségi tulajdonát is megvásárolta, amely különféle, az állam részvételével működő, külföldi fegyvergyártókhoz kapcsolódó vegyesvállalatokat tömörített.
A Czechoslovak Group megállapodása Ukrajnával különösen ellentmondásos, főleg azért, mert e lépés a magyar hadiiparban tovább csökkenti a hazai befolyást, amit a kormány eddig hangsúlyozott. Az átfogó geopolitikai stratégiájuk részeként az üzlet kelepcévé válhat a kormány számára.
A privatizációval a magyar állam hadiipari befolyása jelentősen csökkent, míg a külföldi cégek, mint a Rheinmetall, napról napra szorosabbra fűzik a kapcsolatokat az ukrán piaccal. Magyarország tekintélye a regionális hadiiparban egyedülállóvá vált, hiszen Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában is megőrizték állami kézben a főbb fegyvergyártó cégeket.
A helyzet újraértelmezése aktívan tükrözi a kormány szándékait, ahol a szuverenitást hangsúlyozó retorika éles ellentétben áll a valós geopolitikai lépéseikkel. A 4iG és CSG közötti együttműködés további izgalmakat hozhat a magyar hadiipar jövőjébe, bár a külföldi befolyás továbbra is erősödik az ágazatban.
