Eltűnt, bezúzott, titkolt olajakták: kiderül-e valaha az igazság?
A Parlament 2000-ben létrehozott olajbizottsága a rendszerváltás utáni szervezett bűnözés, a rendőri és politikai korrupció, valamint gyanús halálesetek hátterét vizsgálta. A bizottság jelentése nyilvánosan elérhető, ám az ülések jegyzőkönyvei csak 2006. január 1-jétől érhetők el az Országgyűlés honlapján. A témában érintett, jogerősen elítélt szereplőkhöz beadott interjúkérelmeket rendre elutasították, vagy ha engedélyezték is a beszélgetést, azt menet közben félbeszakították és megtiltották a közlését.
Eltűnt és bezúzott akták
A bizottság több belügyi és rendőri aktát kért be, köztük a 405-ös számú ukrán nyomozati anyagot, amelyet kifejezetten Pintér Sándortól igényeltek. A Tisza-kormány belügyminiszteréhez fordulva derült ki: a négy aktából hármat nem találnak, a negyediket pedig bezúzták. Orbán Péter egykori országos rendőrfőkapitány titkos jelentésének minősítését 2014-ben feloldották, a selejtezésre 2015. november 2-án került sor. Kutatási kérelmet nem nyújtottak be rá.
A Honvédelmi Minisztérium egy 2000-es, szigorúan titkos iratot 2011. március 11-én megsemmisített, a levéltár megkeresésének nyoma nem található. Tóth Károly, a bizottság MSZP-s tagja szerint egy anyagot visszakértek a Belügyminisztériumból, mert állítólag tévedésből küldték el, és 85 évre titkosították.
Az olajszőkítés háttere
A rendszerváltás idején a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj eltérő adótartalma miatt kettős árrendszer volt hatályban, amit sokan kihasználtak. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusi jelentése szerint 1991 és 1999 között 4300 bűncselekményt követtek el, 340 vádlottat ítéltek el. A legismertebb olajos cég a Portik Tamás érdekeltségébe tartozó Energol volt, amely ellen 2003-ban indult eljárás, és 2007-re az ügyészség a vádirata mögül hátrált ki.
Portik-ügy és a rendőri szálak
Dezső András Nagyfőnök című könyve szerint az Energol-pert bohózatba fulladt, a bíró súlyos kritikával illette az ügyészség munkáját. A vádemelés és tárgyalás éveiben a legfőbb szakmai felelős Polt Péter későbbi alkotmánybírósági elnök volt. A bizottság azt vizsgálta, voltak-e összefonódások az olajszőkítés, a szervezett bűnözés és állami tisztviselők között, valamint hogy milyen körülmények között halt meg öt rendőr Békés megyében.
Kuzma Mihály alezredes 1998-ban főbe lőtte magát, búcsúlevelében személyének szándékos lejáratásáról írt. A bizottság meghallgatta volna Dezső Gyula tábornokot, de külföldi tartózkodása miatt erre nem került sor. Kövér László és Simicska Lajos sem jelent meg a bizottság előtt.
Nyilvánosságra váró iratok
Két olajakta nem került bezúzásra, ezeket a Parlamentben őrzik. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és az ORFK felülvizsgálati szakértői a minősítés fenntartásáról döntöttek, az érvényességi idő 2029. december 31. és 2042. december 31. A titkosítás megszüntetése előtt a Magyar Nemzeti Levéltárral is kapcsolatba lépnek, hogy az irat esetleges indokolatlan bezúzását megelőzzék.
