A bankok csatája az ügyfelekkel: kártyacsalások és elutasított kártérítések
A kiberbiztonsági fenyegetések korában egyre több ügyfél szembesül az online csalások súlyos következményeivel, ám a bankok számtalan esetben megtagadják a segítségnyújtást. Egy tipikus eset R.H.E. története, akinek tudta nélkül 700 ezer forintot loptak el bankszámlájáról. A pénz egy olaszországi vendéglátóhelyen landolt az Apple Pay-en keresztül, de a bank szinte azonnal az áldozatot hibáztatta, állítva, hogy csakis ő adhatta ki az adatokat.
Bár a sértett azonnal intézkedett és letiltotta kártyáját, a tranzakció összege később mégis levonásra került. A bank szerződéses kötelezettségekre hivatkozva kizártnak minősítette a hibájuk lehetőségét, az ügyfelet „súlyos gondatlansággal” vádolva. R.H.E. több fórumhoz fordult, ám a Pénzügyi Békéltető Testület képtelen volt döntést hozni, így a probléma megoldása bizonytalan maradt.
Áldozati terhek és kártérítési anomáliák
Az Európai Központi Bank adatai szerint 2022-ben 4 milliárd euró kárt okoztak bankkártyás csalások, a károk jelentős része külföldön végrehajtott tranzakciókból származott. A tanulmányok szerint az áldozatok csak kis részének térítik meg az elszenvedett veszteséget: az online csalások áldozatainak csupán 55 százaléka kapott kártérítést, míg a készpénzfelvétellel kapcsolatos csalások esetén a bankok 45 százalékban fedezték a kárt.
Közismerten a kétlépcsős azonosítás (pl. SMS-kód vagy ujjlenyomat) a védelem egyik alapköve, ám a banki rendszerek továbbra sem tökéletesek. Mégis, a pénzügyi szolgáltatók inkább az ügyfeleket hibáztatják esetleges felelőtlenségükért, semmint saját rendszereik gyengeségeit vizsgálnák. Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint, 2024-ben összesen több mint 25 milliárd forintnyi kárt okoztak az elektronikus visszaélések.
Kibervédelmi rések: az ügyfelek mint gyenge láncszemek
Almádi János kiberbiztonsági szakértő szerint napjaink támadásainak fókuszában döntően az ügyfelek állnak. Példaként említhetők az adathalász csalások és a cookie-hijacking technikák, amelyek során a támadó megszerezheti az ügyfél hitelesítési adatokat. Az Apple Pay-en végrehajtott csalások esetében az adathalászok gyakran a bankok nevében küldenek üzeneteket, melyek révén megszerzik az egyszer használatos hitelesítő kódokat, és az áldozat figyelmetlenségét kihasználva saját számlájukra irányítják az összegeket.
R.H.E. esete jól példázza, hogy a bankok a saját védelmük érdekében hajlamosak az ügyfeleket hibáztatni. A szakértők szerint a pénzintézetek gyakran elmulasztják bizonyítani, hogy valóban az ügyfél gondatlansága vezetett a csaláshoz – miközben e bizonyíték hiánya lenne az ügyfelek peres esélyeinek alapja.
Pereskedés: egy járhatatlannak tűnő út
Szakértők és érintettek egyaránt rámutatnak, hogy az ügyfelek számára a bírósági eljárás szinte az egyetlen érdemi jogorvoslati lehetőség. Dr. Németh Csaba bankjogi szakértő hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szabályozási keretek összetettsége és a bankok által gyakran következetesen hárított felelősség miatt ritkák az ügyfél javára hozott döntések. Az ügyek bizonyítási terhének megoszlása gyakran az áldozat hátrányára dől el, és a kártérítési határok viszonylag alacsonyak, általában 15 ezer forintos kártérítési limit felett lépnek közbe a pénzügyi szolgáltatók.
Megelőzés vagy tudatlanság?
A szakemberek egyöntetűen a tudatosság növelését tartják a kiberbűncselekmények elleni védekezés legfontosabb eszközének. A Cybershield Consulting Hungary szakértője hangsúlyozza a felhasználók folyamatos oktatásának szükségességét, valamint a végpontvédelmi megoldások elérhetőségének és alkalmazásának szerepét. A javaslatok között szerepel az iskolai tantervekhez való integráció, hogy a következő generációk már kellőképpen felkészüljenek az ilyen típusú fenyegetések ellen.
A Magyar Nemzeti Bank által kifejlesztett QR-kódos fizetési mód, valamint a különböző gyanús tranzakciók bejelentésének lehetősége a pénzintézetek részéről mind a helyzet iránti érzékenységet mutatják, de az érdemi gyakorlati előrelépés továbbra is várat magára. Ugyanakkor a Nemzeti Kibervédelmi Intézet érdektelensége és a bankok reagálásának kiszámíthatatlansága tovább mélyítheti az ügyfelek bizonytalanságát és kiszolgáltatottságát.
