Napokig tartó szemfényvesztés – Oroszország választ
Az oroszországi parlamenti választások pénteken kezdődtek, és a nagy terület és a tizenegy időzóna miatt vasárnap érnek véget. A Kreml a szavazást az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken is megrendezi, a frontszolgálatosok pedig már augusztus vége óta szavazhatnak.
A Kreml a Krím-félszigeten, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területek megszállt részein összesen tizenegy egyéni választókerületet alakított ki. Ukrán diplomáciai források szerint Moszkva itt mintegy öt és fél millió választóval számol, és körülbelül három és fél ezer választási bizottságot hozott létre.
A megszállók hónapok óta dolgoznak a választások előkészítésén: május végén megtartották az Egységes Oroszország előválasztását, kiépítették a választási infrastruktúrát, megkezdték a szavazóhelyiségek kialakítását és a választási bizottságok felkészítését. A Moszkvához hű politikusok a helyi médiában is népszerűsítették a választásokat.
Kijivi becslések szerint az Egységes Oroszország legalább tizennyolc jelöltje juthat be az új Dumába az ideiglenesen megszállt területekről, de jelen van még a Liberális Demokrata Párt, a kommunista párt és az Igazságos Oroszország is. Ezek a pártok a rezsim lojális ellenzékének számítanak: a 2022-es annexiós törvényeket a Duma egyhangúlag fogadta el, tehát ezek a frakciók is megszavazták Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon elcsatolását.
A háború befejezését követelő ellenzéki párt, a Jabloko egyéni jelölteket indít, ám a párt országos listáját a legfelsőbb bíróság augusztusban törölte. Az ideiglenesen megszállt területeken nem lesz egyetlen jelölt sem, aki megkérdőjelezné vagy ellenezné az annektálás politikáját.
Az ukrajnai értelmezés szerint az orosz vezetés a voksolással azt is igyekszik demonstrálni, hogy a megszállt régiók már az orosz politikai és jogi rendszer részei. Ennek része lenne az úgynevezett nemzetközi megfigyelők megjelenése is a megszállt területeken. Kijiv szerint a választások megrendezése legitimációs kísérlet, Moszkva a katonai ellenőrzést próbálja választási és parlamenti intézményekkel tartós politikai tényként megjeleníteni.
A választókerületek kialakításánál Moszkva nem a frontvonalat követte, hanem az általa annektáltnak tekintett területek teljes közigazgatási határait. Az orosz választási törvény szerint például a 15-ös, horlivkai egyéni választókerülethez Kramatorszk, valamint a szlovjanszki és a kosztjantinyivkai térség is hozzátartozik. Kramatorszk és Szlovjanszk azonban a választás idején továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll.
Az orosz törvény a horlivkai körzethez 550 973 választót rendel, és Kramatorszkot ugyanúgy a körzet részeként sorolja fel, mint az orosz ellenőrzés alatt álló Horlivkát vagy Jenakijevét. A Kreml választási térképe nem csak a megszállás jelenlegi állapotát rögzíti, hanem az orosz területi igényt ülteti át a parlamenti képviselet rendszerébe.
Az oroszországi választásokat nem ellenőrzik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet választási megfigyelői, mert Moszkva nem hívta meg az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát. Az ODIHIR megpróbált egyeztetni Moszkvával, de érdemi választ nem kapott.
Az ukrán fél arra kéri az államokat és nemzetközi szervezeteket, hogy ne ismerjék el sem az ideiglenesen megszállt területeken kihirdetett eredményeket, sem az ezek alapján megszerzett parlamenti mandátumokat. Kijiv szerint megfontolandó további szankciók bevezetése azokkal szemben, akik részt vettek a választás megszervezésében.
