Tabletező óvodások: egyre több veszély fenyegeti a gyerekeket az online térben
A mesterséges intelligenciától a cyberbullyingon át a gyermekpornográfiáig számos, a fiatalokat érintő digitális kihívás került szóba a XVI. Média- és internetkonferencián. A szakemberek szerint nem elég tiltani és korlátozni: a gyermekeknek felkészítésre, a szülőknek digitális kompetenciára, az intézményeknek pedig közös szabályokra és együttműködésre van szükségük.
A legkisebbek a legvédtelenebbek
2024-ben a másfél éves gyermekek 49 százaléka naponta átlagosan két órát használt digitális eszközt, egy 2021-es adat szerint pedig az óvodások 30-35 százalékának van saját okos eszköze. A túlzott képernyőhasználat nyelvi és kognitív fejlődésre gyakorolt negatív hatására hívta fel a figyelmet S. Peternák Magdolna logopédus. A bemutatott kutatás szerint a magasabb képernyőhasználat összefüggést mutatott az agy fehérállományának bizonyos eltéréseivel, különösen a nyelvhez és a figyelemhez kapcsolódó területeken. A szakértők nagy része azt javasolja, hogy 3 éves kor alatt egyáltalán ne használjanak okos eszközöket a gyerekek. Ehhez képest egy 2021-es adatfelvételből az derült ki, hogy az óvodások 80-90 százaléka naponta használ tabletet, telefont.
Testképzavarok és gyermekpornográfia
Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus szerint a közösségi média testképre gyakorolt hatása is jelentős lehet, főleg kiskamaszkorban. A megélt test és a bemutatott test elválhat egymástól, a közösségi média pedig idealizált, filterezett arcokat és testeket mutat a gyermekeknek, akikben így testképzavar is kialakulhat.
Dr. Balogh Anna ügyész 460 gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyet vizsgált meg, melyekből kiderült, hogy a 14–18 év közöttieket érintő bűncselekményt elkövetők 40 százaléka maga is gyermek volt. Sok esetben a gyermek kapott egy pornográf képet, majd továbbküldte azt, vagy maga készítette a felvételt. Az ügyész hangsúlyozta: a kiszabható büntetés nem tesz különbséget gyermek és felnőtt között, a büntetés mértéke felnőtt elkövetőkre lett kialakítva.
Hosszú Attila rendőr alezredes a grooming és a sextortion jelenségére hívta fel a figyelmet. Szerinte az egyik legfontosabb tévhit, hogy a gyermek biztosan szólna a szüleinek, ha valami kellemetlen történne vele, a valóságban viszont a szégyenérzet és a félelem miatt sok gyermek hallgat.
A gyermekotthonokban élők még kiszolgáltatottabbak
Hegedűs Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint a gyermekvédelmi rendszerben élő gyermekek számára az online tér egyszerre lehet menekülési útvonal, az identitásépítés helyszíne és komoly veszélyforrás is. Náluk a korai traumatizáció, az elhanyagolás, a sérült kötődési minták és az alacsony önértékelés fokozza a kiszolgáltatottságot. A puszta tiltás helyett a közösen kialakított szabályok, a fokozatosság és a technikai szűrők kombinációjával próbálják biztonságosabbá tenni az internethasználatot.
Sipka Bence pszichológus és Nagy Ilona iskolai szervezetfejlesztő a Ne siess a kütyüvel nevű digitális mentorszülő programot mutatták be, melynek lényege, hogy az iskola és a szülők együtt alakítsák ki a digitális eszközhasználat szabályait.
Chatbotok és AI
Újhelyi Adrienn pszichológus arról beszélt, hogy a ChatGPT kezdeti megjelenésekor az emberek még csak eszközként tekintettek rá, mára azonban digitális partnerré léptették elő. A chatbot azonnal válaszol, nem fárad el, nem ítélkezik, és folyamatosan képes visszajelzést adni. Érdemes figyelni az intő jelekre is, különösen serdülőkorban, amikor a fiatalok gyakran önértékelési problémákkal, szociális szorongással küzdenek.
A konferencia előadásai látszólag sokféle problémát érintettek, a közös pont azonban szinte minden témában ugyanaz volt: a technológia önmagában nem jó vagy rossz. Sokat számít, hogy hogyan használjuk, milyen életkorban találkozik vele a gyermek, milyen támogatást kap hozzá, és milyen környezet veszi körül. A felvázolt megoldások között újra és újra megjelent a beszélgetés, a tudatos jelenlét, a digitális írástudás, a közös normák kialakítása, az oktatás és a megelőzés.
