Nyílt pályázattal keresnek új vezetőt a Jeruzsálemi Magyar Akadémia élére
Pályázatot írtak ki a Jeruzsálemi Magyar Akadémia vezetésére, miután július végével felmentették az intézmény éléről Vörös Győző ókorkutatót. A december 3-ig benyújtható jelentkezéseket a Külügy oldalán közzétett pályázati felhívás szerint várják.
Az intézmény az áprilisi választások előtt szinte észrevétlenül nyitotta meg kapuit Jeruzsálem egyik legdrágább negyedében, a Talbiyeh negyedben, közvetlenül a Keresztény Ifjak Egyesülete (YMCA) épülete mellett. Azt azonban, hogy pontosan milyen tevékenységet folytat, azóta sem sikerült feltárni.
Az akadémia létrehozásáról szóló nem nyilvános kormányhatározat szerint a külügyi tárca tavaly közel 537 millió forint többletforrást kapott a létrehozáshoz szükséges feladatokra, a Kulturális és Innovációs Minisztérium számára pedig további 28 millió forintot különítettek el. A két összeg együtt mintegy 565 millió forintot tesz ki. A kormány emellett 2026-tól évente legalább 191 millió forintot szánt az akadémia működtetésére.
Az intézménynek otthont adó ingatlant első körben öt évre bérelték ki. Az indulás során bútorokra, informatikai és műszaki berendezésekre, valamint konyhai gépekre is költöttek, ezek beszerzése mintegy ötvenezer izraeli sékelbe, azaz közel ötmillió forintba került.
A kormányhatározatból az is kiderült, hogy az akadémia a tel-avivi magyar nagykövetség ernyője alatt működik. A létrehozással kapcsolatos diplomáciai, építési, informatikai és biztonságtechnikai feladatokat Szijjártó Péter akkori külügyminiszterre, illetve Hankó Balázsra, akkori kulturális és innovációs miniszterre bízták. Papíron a külügyminisztérium felelt a diplomáciai engedélyekért, az épület kialakításáért és a biztonságtechnikai fejlesztésekért, míg a kulturális tárcára a programok, konferenciák és kiadványok jutottak.
A kiadások között szerepelt kulturális programok szervezése, előadások és filmvetítések finanszírozása, egy kortárs zenei est előkészítése, valamint egy jeruzsálemi évkönyv kiadása is. Az intézmény egy Katona Anikó művészettörténész által tartott előadásért 6700 sékelt, azaz közel hétszázezer forintot fizetett, az előadást azonban nem az akadémián, hanem az Izraeli Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték meg. Az intézmény emellett ötszáz példányban jelentetett meg egy 320 oldalas Jeruzsálem-évkönyvet, saját tudományos folyóiratot indított, és közel fél évvel a megnyitás után, a választások előtti hetekben elindította Facebook-oldalát is.
A megnyitás óta a nyilvános programnaptár szerint egyetlen rendezvényt sem tartottak az akadémián.
Vörös Győző leköszönő igazgató saját nyilatkozatai szerint 2030-ig kapott megbízást. Az akadémia vezetőjeként nagyívű történelmi narratívába helyezte az intézmény létrehozását: a magyar jelenlétet Jeruzsálemben Szent István koráig vezette vissza, kiemelte II. András szerepét az ötödik keresztes hadjáratban, és az 1946 és 1948 között működő jeruzsálemi Magyar Intézetre is hivatkozott. Az akadémia önmeghatározásában fontos szerepet kapott az a gondolat, hogy a kormány „újraalapítja” az évszázadokra visszanyúló „magyar jelenlé
