## Lakhatási minimumprogram a válság kezelésére
A Lakhatási Koalíció szervezetei átfogó lakhatási minimumprogramot dolgoztak ki, amely 21 pontból áll, és célja, hogy iránymutatást adjon a közelgő áprilisi választások során induló jelölteknek és szervezeteknek az ingatlanpiaci válság kezeléséről. A program hangsúlyozza a hosszú távú, kiszámítható lakáspolitikák szükségességét, valamint a szociális egyenlőtlenségek csökkentését, amelyek a lakhatási krízis mélyüléséhez vezetnek Magyarországon.
### Lakhatási szegénység helyzete
Közel 3 millió ember, vagyis a lakosság egyharmada él lakhatási szegénységben az országban. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem hozott életképes, felelős lakáspolitikai döntéseket. A Lakhatási Koalíció február 10-én bemutatott minimumprogramja a legnagyobb szociális problémákra reflektál, és valójában kísérlet arra, hogy a korábbi évek javaslatait megerősítse. A remények szerint 2026-ban a kormányzat végre figyelembe veszi az ajánlásaikat.
### Alapjogként deklarált lakhatás
Szatmári Andrea, az Utcajogász Egyesület képviselője, a lakhatáshoz való jog alapjogként való deklarálásának szükségességére hívta fel a figyelmet. A törvénykezésben való hivatkozási alapként szolgálhatna a lakhatási szegénységben élők és az érdekvédelmi szervezetek számára, lehetővé téve egy olyan alkotmánybírósági gyakorlat kialakulását, amely védi e csoport érdekeit.
### Diszkrimináció a lakhatásban
A Lakhatási Minimumprogram a lakhatási diszkrimináció ellen is fellép. Az Utcajogász Egyesület tagjai felhívták a figyelmet arra, hogy ez a probléma különösen súlyosan érinti a romák, a fogyatékkal élők és a hajléktalan emberek csoportját. Az előző népszámlálás adatai alapján a roma családok több mint kétharmada rossz minőségű, alacsony komfortfokozatú lakásban él, sőt a területi szegregáció súlyosságát is világosan jelzik a bővülő szegregátumok.
### Javasolt intézkedések a lakhatási szegénység csökkentésére
A program javaslatai között kiemelkedik a hajléktalanság csökkentése, a nonprofit lakásszektor bővítése, valamint az energiaszegénység és lakhatási szegénység csökkentése. A Lakhatási Koalíció hangsúlyozza, hogy a kormánynak legalább a GDP 1,5%-át kellene lakáscélokra fordítania. Továbbá az érintett lakosságnak nyújtott támogatásokat célzottabban kellene elosztani, kiemelten a lakásszegénységben élők számára.
### Végrehajtási törvény módosítása
A szakértők sürgetik a végrehajtási törvény módosítását, mivel jelenlegi formájában nem biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogokat az érintetteknek. A törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság 5 napon belül dönt a lakás kiürítéséről, fellebbezési lehetőséget biztosítva mindössze 3 napra. Emellett a lakás genetikája már 500 ezer forintos tartozás esetén is árverezhetővé válik, ami nyilvánvalóan súlyosbítja a lakhatási válságot.
### Országos lakásfenntartási támogatás bevezetése
Szükség volna egy országos lakásfenntartási támogatási rendszer bevezetésére, amely egységes feltételekkel nyújtana támogatást minden településen. A társadalmi hátrányokkal küzdő csoportok a legnagyobb arányban érintettek az alacsony jövedelmű háztartások körében, és különösen aggasztó a gyerekek helyzete, ahol a szegénység kockázata meghaladhatja a 22%-ot.
### Egy fenntarthatóbb megoldás keresése
A Lakhatási Koalíció javasolja, hogy a rezsicsökkentési támogatások helyett a valóban rászorulókat célzó támogatásokat vezessenek be, amelyek figyelembe veszik az energiaszegénységet is. Ezen programoknak nemcsak a lakásminőséget kell javítaniuk, hanem csökkenteniük kell az energiaigényeket is.
Az első lépések megtétele alapvető fontosságú a lakhatási válság kezeléséhez Magyarországon. A lakhatás joga nem csupán elvárás, hanem alapvető emberi jog, amely mindenki számára elérhetővé kell, hogy váljon.
