A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Következtetései a Gyermekvédelmi Rendszer Problémáiról
A K-Monitor által indított per eredményeként, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2021-es és 2022-es beszámolói napvilágra kerültek, melyek kifejezett hiányosságokat tártak fel a magyar gyermekvédelmi rendszer működésében. A nyilvánosságra került információk azt mutatják, hogy a KEHI figyelmen kívül hagyta a Diákhitelközpont potenciális problémáit, miközben erőteljes kritikát fogalmazott meg az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat frissen indított működésével kapcsolatban. Az erre vonatkozó kérdésekre sem a KEHI, sem a gyermekvédelmi hatóság nem reagált.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára 2021-ben az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat létrehozásának szükségességét hangsúlyozta, mondván, hogy ezzel elkerülhető a párhuzamos működés, és gyorsulni fog az ügyintézés. Ám az ellenzék részéről Gurmai Zita (MSZP) arra figyelmeztetett, hogy a problémák gyökere nem a fenntartók számában, hanem a források hiányában rejlik, amit a KEHI egy későbbi jelentése is megerősített.
A KEHI Beszámolói és a Központosítás Hatékonysága
A K-Monitor 2024-ben kérte ki a KEHI-től, hogy adja ki az elmúlt évek ellenőrzéseinek listáját, de a hivatal ezt megtagadta, azzal érvelve, hogy az adatok megismerése veszélyeztetheti az intézmények törvényes működését. Az ügy azonban a Kúriáig jutott, ahol a KEHI végül kénytelen volt kiadni a kért információkat.
Az 2021-es beszámolóban a KEHI rámutatott, hogy a különböző területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közötti feladatmegosztás egyenetlen volt, amit a gyermekek elhelyezésének statisztikái is alátámasztottak. Az ideiglenesen elhelyezett gyermekek számában jelentős különbségek tapasztalhatók az ország különböző részein, és sok esetben évekig tartott, míg a gyermekeket véglegesen elhelyezték. A 12 év alatti gyermekek 24%-a került intézménybe, miközben a jogszabályok szerint ők elsősorban nevelőszülőnél kellene elhelyezni.
Pénzügyi Problémák és Megkérdőjelezhető Közbeszerzések
A KEHI jelentésében azt is megállapították, hogy a gyermekvédelmi intézmények költségvetésének 71%-át a személyi juttatások és járulékok tették ki, ugyanakkor a bérek jelentősen elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól. A KEHI kiemelte, hogy a közbeszerzési eljárások során több esetben nem tartották be a három ajánlat bekérésére vonatkozó kötelezettséget, és a több ajánlatot kérő eljárások is sokszor csak formailag voltak versenyképesek.
A Fővárosi Gyermekvédelmi Központ által kiírt közbeszerzésekkel kapcsolatban a KEHI arra hívta fel a figyelmet, hogy az ajánlattevők előre egyeztették az ajánlataikat, ami jogsértést valósított meg. Az ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot szabott ki az ajánlattevőkre és az ajánlatkérőre is.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Átláthatósága
A K-Monitor kérdéseire az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat csak hallgatással válaszolt. A helyzet rámutat arra, hogy a gyermekvédelmi rendszer alapvető átalakításra szorul, és sürgető szükség van az átláthatóság növelésére valamint a felelősségre vonás erősítésére a közszolgáltatók részéről.
A gyenge finanszírozás, a problémás közbeszerzések, és a nem megfelelő elhelyezési körülmények mind arra utalnak, hogy a gyermekvédelmi rendszer a gyermekek védelmét szolgáló intézkedések terén mély válságban van.
