Nem hozza létre a Korrupciómegelőzési Felügyeletet a TISZA
A TISZA Párt választási programjában szerepelt egy, a kormánytól független Korrupciómegelőzési Felügyelet létrehozása, ám a tervezett intézmény végül mégsem jön létre. A Miniszterelnökség kérdésre adott válasza szerint „a kormány álláspontja szerint a meglévő intézményrendszer – köztük a megerősített Integritás Hatóság – maradéktalanul ellátja a korrupciós kockázatok kiszűrését és kezelését. Emiatt további kormányzati szervek felállítását a kabinet nem tartja indokoltnak.”
A programban azt nem részletezték, pontosan mi lett volna az új intézmény feladata, és az elmúlt hónapokban nem is lehetett hallani a folyamat előrehaladásáról. A közelmúltban alakult meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) a visszaélések elleni fellépés biztosítására.
A szakértők szerint nem kell új intézmény
A K-Monitor jogásza, Vincze Orsolya szerint egy korrupcióellenes felügyelet létrehozása fontos cél és logikus vállalás volt, mivel a téma nincs elég magas szinten képviselve a magyar intézményrendszerben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az NVVH felállítása előtt is nagyon töredezett volt a magyar antikorrupciós intézményrendszer, ezért nem lenne hatékony még egy hivatal felállítása, és érthető a kormány álláspontja. A szervezet szerint inkább integrálni kellene a feladatokat, és rendbe tenni azokat az intézményeket, amelyeket nem érintett a NER, és még nem újultak meg, például a Gazdasági Versenyhivatalt vagy az Állami Számvevőszéket. A K-Monitor szerint egy elképzelt Korrupciómegelőzési Felügyelet feladatait jelenleg többnyire a Nemzeti Védelmi Szolgálat látja el, és működőképes megoldás lehetne a feladatot az Integritás Hatósághoz vagy az NVVH-hoz rendelni.
A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Martin József Péter szerint olyan munkamegosztást kell kialakítani az Integritás Hatóság, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság és a korrupció elleni stratégiáért felelős Belügyminisztérium között, hogy ezek a szervezetek hatékonyan el tudják látni a korrupció megelőzésének feladatát. Új intézményre szerinte nincs szükség, mivel mind az IH, mind az NVVH jelentős állománnyal és erőforráskészlettel rendelkezik. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az ellenőrző szervek élén is új, a NER-ben nem kompromittálódott vezetőkre van szükség, mivel a fékek és ellensúlyok rendszerének megteremtése a legfontosabb korrupció elleni feladat a jelenlegi demokratikus átmenet időszakában.
A korrupció a harmadik legnagyobb probléma a lakosság szerint
Az Integritás Hatóság által nemrég publikált felmérés szerint a lakosság a korrupciót az infláció és a közegészségügy után a harmadik legégetőbb problémának tartja Magyarországon, 41,6 százalékuk jelölte meg a három legfontosabb probléma egyikeként. A válaszok alapján a leggyakrabban az egészségügyben találkoznak az emberek korrupcióval, ezt követik a szociális intézmények, majd a helyi önkormányzatok.
A felmérés szerint a magyarok leginkább a kormánnyal, az állami egészségüggyel és a pénzügyi intézményekkel szemben bizalmatlanok. A lakosság 69,2 százaléka nem ismer olyan intézményt, ahová korrupciógyanú esetén fordulhatna. Ahol van ilyen intézményismeret, ott a jelzési szándék 48 százalék, szemben az intézményt nem ismerők 19,5 százalékával. Mindkét csoportban a rendőrség a meghatározó bejelentési csatorna.
Az Integritás Hatóság 2025-ben végzett felmérése szerint a magyarok több mint 80 százaléka nem számít életminősége javulására a következő időszakban, és a lakosság 73,6 százaléka úgy vélte, az állami intézmények „egyáltalán nem” vagy „inkább nem” képesek megvédeni a lakosságot a korrupció káros hatásaitól.
