Milliárdok Rákay Petőfi-filmjéért: A „Most vagy soha!” díszletvárosának kérdéses sorsa
Rákay Philip grandiózusan induló történelmi filmje, a „Most vagy soha!” nemcsak a magyar filmiparban lett kiemelkedő költségvetésével, hanem az abból született, reformkori Budapestet megidéző díszletváros is folyamatosan visszhangokat kelt. Az alkotás gyártása és marketingje összesen hétmilliárd forintot emésztett fel, amely összeg több mint 80 százaléka állami forrásból származott. A film bemutatója óta azonban komoly kételyek merültek fel a költségek hasznosulásával kapcsolatban, hiszen a mozikban alulmaradt a várakozásokkal szemben; a jegypénztári bevételek mindössze 334 millió forintot értek el.
A díszletváros: befektetés vagy zsákutca?
A legnagyobb figyelmet azonban a forgatag központi eleme, a díszletváros kapta. Rákay érvelése szerint a hétmilliárdos költségvetés csaknem felét e monumentális, nyolc hektáros díszlet kiépítése vitte el, amely most 100 százalékos állami tulajdonban van. Az elképzelés az, hogy a komplexum a jövőben nemzetközi filmstúdiók számára lesz bérbe adható, így „hosszú távon megtérül.”
Az Átlátszó által készített drónfelvételeken azonban a díszletváros jelenlegi állapota sok kérdést hagy maga után. A telken álló faszádok és faszerkezetek nagy része szemlátomást nem közelíti meg azt az értéket, amit az építésére költöttek. A díszlet grandiózusságát dicsérő nyilatkozatok ellenére a látvány leginkább befejezetlen, felületes munkát tükröz.
Az ingatlanügyletek homálya
Nem hagyható figyelmen kívül a díszletváros alapjának otthont adó ingatlan ügye sem. A Fót városában található, 8,5 hektáros teleket a Nemzeti Filmintézet közel egymilliárd forintért vásárolta meg, ám az önkormányzat által korábban készíttetett értékbecslés ennek a piaci árát mindössze 282 millió forintra becsülte. A vételár így jelentősen meghaladta az ingatlan valódi értékét, a különbözethez pedig Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere, Antal Ernő félmilliárd forinttal járult hozzá tulajdonosként – mindössze egyetlen tranzakció révén.
Egy gazdaságilag bukdácsoló projekt
A produkció monumentális marketingje és támogatottsága nyomán várható volt, hogy magas célokat tűznek. Ennek ellenére a „Most vagy soha!” jegyeladásai csalódást keltettek. A film, amit 7 milliárdból alkottak, csupán 164 ezer nézőt vonzott és a költségek töredékét térítette vissza. A díszletekkel kapcsolatos további kétségeket erősíti az is, hogy a telekhez kapcsolódó közbeszerzéseken belül is csak elvétve szükség többletmunkákra, amelyek a díszlet fejlesztését szolgálnák.
Jövőkép kérdőjelekkel
A díszleteket illetően Rákay továbbra is bízik abban, hogy a jövőben profitot termelhetnek. Az egyik ott forgató amerikai produkció valóban lehetőséget kínálhatott a terület kiaknázására, de az ottani jelenetek csak minimálisan érintették az eredeti díszletet. Sőt, az ott lakók is arról számoltak be, hogy hónapok óta nincs számottevő forgalom a területen.
Reformkori Budapest díszlete a jelen viták szimbóluma?
A projekt további visszáshangjaira mutat rá a Nemzeti Filmintézet közérdekű megkeresésekre adott elzárkózása. Sem a költségek, sem az ingatlanügyletek részleteit nem közölték teljes egyértelműséggel, amely a beruházás céljait és gazdasági fenntarthatóságát egyaránt kérdésessé teszi. Az állítólagosan nyolc hektáros díszletváros területéből ráadásul mindössze egy kis rész került kihasználásra. A fennmaradó hektárok pusztán üresen tátongnak, a nagyszabású produkció árnyékában.
A „Most vagy soha!” örökségének egyik legérdekesebb ördögi körét mindazonáltal a közpénz hatalmas invesztálása és ennek kézzelfogható eredménye adja. A filmprojekteknél ilyen dimenzióban a transzparencia és hatékonyság elengedhetetlen; e téren azonban a válaszok továbbra is váratják magukat.
