A lakosság inflációérzékelése: A valóság és a tévhitek határvonalán
2025 májusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 4,4 százaléknak mutatkozott az infláció, ám a lakosság sokkal magasabbnak érzékeli ezt az értéket. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint az emberek jelentős része, több mint 20 százalékos mértékben, felülbecsüli az inflációt. E jelenség hátterében áll a hétköznapi költségek drasztikus emelkedése, amely az emberek mindennapjait jócskán megterheli.
Ez az érzékelt infláció a magyar lakosság és más európai országok esetében is megfigyelhető, ahol sokan hasonlóképpen nagyobbnak értékelik az áremelkedéseket, mint amekkora valójában. Az emberek a megélhetési költségek növekedése miatt fokozottan érzékenyek a körülöttük zajló gazdasági változásokra.
Az eltérés okai: Mitől olyan torz a valóságérzékelés?
Az eltérés nem újkeletű, hiszen az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy az érzékelt infláció mindig is magasabban mozgott, mint a hivatalos statisztikák. Az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt ez az eltérés 11 és 19 százalék között váltakozott, míg a háború óta tartósan 15 százalék fölötti értékek figyelhetők meg.
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb jelentésében is hangsúlyozza, hogy az érzékelt infláció mértéke gyakran túllépi a valóságos adatokat, különösen a háború körüli időszakban. Amikor az emberek környezete folyamatosan változik, és a megélhetési költségek állandóan növekednek, automatikusan magasabb inflációt érzékelnek.
A hétköznapi kiadások és azok torzító hatása
A hétköznapi kiadások, mint például az élelmiszerárak, lakbér és rezsi, közvetlenül befolyásolják a lakosság inflációérzékelését. A tapasztalatok szerinti áremelkedések mindig is jelentős torzítást okoztak az emberek gazdasági látásmódjában. A legutóbbi adatok szerint 2025 májusában az élelmiszerek ára 57 százalékkal volt magasabb 2021 januárjához képest, ami a legnagyobb áremelkedés volt a főcsoportok között, a háztartási energia következett 50 százalékos emelkedéssel.
A pesszimista magyar felfogás: Történelmi háttér
A GKI jelentése szerint a felülbecsült infláció nem csupán magyar sajátosság, de hazánk esetében különösen kifejeződnek a pesszimista várakozások. A magyar fogyasztói bizalom index évek óta az EU-s átlag alatt mozog, ami tovább erősíti az inflációval kapcsolatos aggodalmakat.
Ez a pesszimizmus nem csak a gazdaság jelenlegi helyzetéből fakad, hanem a történelem során kialakult társadalmi attitűdökból is. A magasabb inflációs értékek érzékelése olyan társadalmi problémává vált, amely tovább nehezíti a gazdaság fejlődését és a lakosság jólétét.
Bár a statisztikai adatok és a lakosság érzékelése közötti különbség szembetűnő, ennek okai mélyebben gyökereznek a társadalmi és gazdasági tényezőkben, melyek folyamatos elemzést igényelnek a jövőbeli stratégiák kidolgozása érdekében.
Forrás: atlatszo.hu/adat/2025/07/15/a-lakossag-hatszor-akkoranak-erzi-az-inflaciot-mint-amit-a-ksh-mer/
