A kínai gyár és a munkaerő kihívásai Makón
Makón az állami támogatással épített Benepack Hungary Kft. gyár körüli helyzet egyre aggasztóbb körvonalakat ölt. Az 5,8 milliárd forintos támogatással megvalósuló beruházás első lépéseinek bejelentésekor a helyi vezetők a közelgő, összesen 120 munkahely létrejöttéről beszéltek, azonban az ígéretek nem teljesültek. A gyár felépült, ám a foglalkoztatott dolgozók száma messze elmarad a várt létszámtól.
Jelenleg ugyanis a gyárban dolgozók 40%-a kínai, ami felveti a kérdést: hol vannak a helyi munkavállalók? A helyi napilapok és az állami ügynökségek csendben hagyták figyelmen kívül a dolgozói létszámra vonatkozó korábbi ígéreteket, ami petrifikálja a közvélemény szkepticizmusát a kínai befektetésekkel szemben.
A gyáregység alapkőletételére 2023-ban került sor, amikor Lázár János építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy a támogatás célja nem csupán a termelési kapacitás növelése, hanem a helyi gazdaság fellendítése is lenne. A kormányzat ígéretei szerint a gyár évente akár egymilliárd darab alumíniumdoboz gyártására is képes lett volna. Azóta eltelt egy év, és a gyár körüli csend már kezd gyanús lenni.
Szembesülve a ténnyel, hogy a gyárban jelenleg csak 49 helyi magyar és 33 kínai munkavállaló dolgozik, Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere megerősítette, hogy a gyárban egyelőre egy műszakban működik a termelés, és a jövő év első negyedéig várják a több műszakos rend bevezetését. Kérdés azonban, hogy ha a kínai vállalat nem tudja megtartani az elvárt munkavállalói létszámot, mit várhatunk a jövőre nézve.
Ráadásul a helyi gazdaságba befektetett óriási állami összeg mellett, amely végső soron a magyar adófizetők pénze, csak 116 millió forintot kaptak munkahelyenként. A kormányzati ígéretek és a valóság közötti szakadék folyamatosan nyílni látszik, és a helyi közösség joggal kérdőjelezi meg, hogy valójában hol folyik el ez a hatalmas összeg.
Mint az Opten adataiból kiderült, a gyár látványosan nem teljesíti az elvárásokat, a kölcsönzött munkavállalók kérdése pedig tovább bonyolítja a helyzetet. A kormányzati ügynökségek és a kínai cég elzárkózik az egyértelmű válaszoktól, ami csak növeli a feszültséget a közvéleményben. A közeljövőben meg kell mutatniuk, hogy az állami támogatások nem csupán a kínai munkaerő importálását szolgálják, hanem a helyi közösségek fejlődését is segítik.
A Benepack Hungary Kft. ügye nemcsak a helyi munkahelyekről szól, hanem a magyar gazdaság jövőjéről, amelynek fenntarthatósága a befektetések valódi hatékonyságán múlik. A további fejlemények és válaszok nélkülözik a bizalmat a kormányzat és a befektetők között, így a helyi közösségek számára a kormányzás minősége és a támogatások tényleges haszna kérdéses marad.
De végül is, merre tovább Makó? A kérdés nem csupán a gyár, hanem minden olyan közpénzből megvalósuló beruházás esetén megfogalmazódik, amely a helyi lakosság érdekeit figyelmen kívül hagyva, csupán a külföldi tőkehasznosításra fókuszál.
Segesvári Csaba
