Túlárazás gyanúja a V-Híd tenderében
A rendőrség vizsgálatot indított egy közbeszerzési eljárás kapcsán, melyet Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd nyert el 2022-ben. A tender körüli események nem csupán a költségek mértékét, hanem a működés tisztaságát is megkérdőjelezik, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már kiszabott egy milliárdos bírságot Mészáros volt vejének cégére, amely kartellezés miatt következett be.
A GVH korábbi nyilatkozata szerint a Homlok-cégek jóval alacsonyabb árajánlatot tettek, mint a V-Híd, ám végül visszaléptek a konkurencia miatt, csupán 10 milliárd forinttal kevesebbengedve a becsült árhoz képest. A hatóságok most ezt a visszahúzódást és a tender árképzését vizsgálják.
A közbeszerzési eljárást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) hirdette meg, amelyre összesen hat különböző cég jelentkezett, köztük a V-Híd, a Homlok Építőipari Kft., valamint a STRABAG és az SDD Konzorcium. A beérkezett ajánlatok közül a Homlok cégei közel feleannyiért dolgoztak volna, mint Mészárosé, amit a független képviselő, Hadházy Ákos is megerősített az iránta való nyilvánossági érdeklődés révén.
Az eljárás során kiderült, hogy a Homlok Kft. és az Inter Mobility Kft. tiltott egyeztetéseket folytattak, aminek célja a Homlok Kft. győzelme volt a tenderen. Ennek következtében a GVH büntetéseként 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a két Homlok cégeire, míg az Inter Mobility Kft.-t 30 millió forintra büntették.
A helyzet azonban nem zárult le ezzel. A GVH-tól érkező fül szerint a Homlok cég és az Inter Mobility Kft. együttműködése kiterjedt az árak kölcsönös egyeztetésére és a pályázati dokumentációk kidolgozására is, ami tovább növeli a gyanúját egy lehetséges manipulációnak. Az ügy kapcsán a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság vette át az eljárást, amelyről nemcsak a GVH, hanem Hadházy is feljelentést tett.
Az eljárás újra felveti a közbeszerzési szabályozások gyengeségeit, különös figyelemmel arra, hogy milyen ütemben kezelik a magas árajánlatokat. A GVH tizenkét éves működése alapján a versenyjogot érintő büntetési szabályozások néha nem elegendőek az eljárások tisztaságának megőrzésére.
Az eddigi események egyértelműen rávilágítanak arra a problémára, hogy a közbeszerzési piacon nem elegendő kiemelt figyelmet szentelni a túlárazás gyanújának, és a jövőbeli közbeszerzési eljárások átláthatóságának javítása érdekében átfogóbb reformokra van szükség. Az már most is nyilvánvaló, hogy ha nem állítható meg a manipuláció, akkor a közpénzek felhasználásának ellenőrzése is gyengül, ami végső soron a közérdeket veszélyeztetheti.
