Felmerült az összejátszás gyanúja a Digitális Kormányzati Ügynökség 390 milliárdos tenderénél
Az Integritás Hatóság (IH) több szempontból is aggályosnak találta a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) által kiírt, 390 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárást. Az IH jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ám a Döntőbizottság elutasította a felülvizsgálati kérelem tárgyalását. Ennek következtében a DKÜ néhány kormányhoz közeli cég, köztük a 4iG nyerteseket hirdetett ki, mire az eljárás a szerződéskötési szakaszba lépett.
A DKÜ a tender kiírását körülbelül egy évvel ezelőtt tette közzé, és már februárban meghatározta a győztesek listáját, amely szerint a beszerzendő szerverek és tárolók különböző cégektől származnak. Az említett cégek közé tartozik a 4iG Informatikai Zrt., az IMG Solution Zrt. – amelynek egyik jelentős tulajdonosa Szentgyörgyi Gábor, Orbán Viktor testvérének kollégája – és a Panor Informatika Zrt., amely máltai háttérrel bír.
Az Integritás Hatóság a tenderben versenykorlátozó referenciákat, aránytalan alkalmassági feltételeket és vitatható értékelési mechanizmusokat azonosított, ezért emelt szót a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor a Döntőbizottság azon az állásponton volt, hogy az IH nem tudta bizonyítani jogosultságát a közbeszerzés megkérdőjelezésére.
A közbeszerzési eljárás keretmegállapodásokat hozott létre, amelyek 24 hónapra szólnak, de hat hónappal meghosszabbíthatók, ezzel együtt a keretösszeg 30%-kal is növekedhet. A DKÜ által kért keretszámok és az ajánlattevők száma szoros összhangban állnak, felvetve a lehetőségét, hogy az ajánlattevők előre egyeztették az indulási feltételeket.
Ez a jelenség nem egyedi a DKÜ esetében, hiszen az általunk elemzett korábbi tenderekből 28 alkalommal érkezett olyan ajánlat, amely a DKÜ által meghatározott keretszámoknak megfelelően alakult. Sok vállalat, akik részesedést szeretnének a közbeszerzési piacon, kénytelen konzorciumban indulni, ami hozzájárulhat az ajánlatok előre egyeztetett jellegehez.
Bár a közbeszerzési Döntőbizottság többször hangsúlyozta, hogy nem áll fenn bizonyíték a kartellezésre, a piac információi és az eddigi tapasztalatok alapján, sok szakértő és figyelmes megfigyelő számára aggasztó, hogy az állami szektor informatikai beszerzéseivel kapcsolatban ilyen kérdések merülnek fel.
Szükséges lenne, hogy az Integritás Hatóság már a tender folyamat során vizsgálhassa az eljárásokat annak érdekében, hogy elkerülhessük a jövőbeli korrupciós ügyeket, figyelembe véve, hogy az Európai Unió területén a bizonyítottan korrupt módon szerzett javak visszaszerzése mindössze a 2%-ot érinti.
A téma körüli vita sok kérdést felvet, és kulcsszerepet játszik a közpénzek felelős felhasználásának biztosítása érdekében. A közbeszerzés sikeressége és integritása a jövőbeli állami finanszírozású lehetőségek szempontjából is elengedhetetlen, ezért minden érintett fontos szereplőnek figyelembe kell vennie a transzparencia és a pártatlanság erősítésének szükségességét.
