A közmédia és a Fidesz: Rejtett üzleti titok a 363 milliós USAID-film mögött
Az utóbbi napokban az alábbi események kerültek napvilágra, amelyek komoly aggályokat vetnek fel a közpénzek átláthatóságával kapcsolatban. A Fidesz-frakció 363 millió forint értékben készíttetett dokumentumfilmet az USAID-ról, amelyet Kálomista Gábor cége készített. Az alkotás címe: „We are the World” (Mi vagyunk a világ), és a közmédia kiemelt figyelemmel reklámozza és sugározza.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylés keretében megpróbálta beszerezni a filmmel kapcsolatos szerződéseket, azonban az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) megtagadta a dokumentumok kiadását, érvelve azzal, hogy azok üzleti titoknak minősülnek. A közmédia válasza érdekessé válik, hiszen 30 napig töprengtek a döntésen, végül azt közölték, hogy a megismerhetővé tétel sérelmet okozna az MTVA tevékenységében.
A válaszban mindössze annyit fedtek fel, hogy a film előállításában részt vevő TV COM Kft.-vel a szerződést 2026. február 15-én kötötték, amely lehetővé teszi a film térítésmentes felhasználását 3 évig. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-frakció által közpénzből készült filmet 2029-ig sugározhatják, amennyiben úgy döntenek.
Egy másik érdekes faktum, hogy a szerződéses ár először nettó 230 millió forintról indult, majd 2025 nyarán 286 millió forintra emelték, amellyel a végső, bruttó ár 363,2 millió forintra rúgott. Fontos megjegyezni, hogy a parlamenti képviselőcsoportok az állami támogatásból működnek, így a teljes költség közpénzből lett finanszírozva.
A kérdés, ami sokakat foglalkoztat, hogy miért titkosítják az ilyen, a közérdek szempontjából jelentős eseményeket? Az MTVA hivatkozott arra, hogy ha a szerződés adatai nyilvánosságra kerülnek, azzal a médiapiac versenytársai egy jelentős információhoz jutnának, ami aránytalan sérelmet okozna számukra. Ezzel a hozzáállással azonban súlyosan sérül a közpénzek felelős gazdálkodása és az átláthatóság alapelve.
Az ügy körüli káosz számos kérdést felvet, hiszen olyan közpénzekről van szó, amelyek a demokratikus működést hivatottak támogatni, de a titkosításokkal a közérdek védelme helyett inkább a politikai érdekek érvényesítése látszik a középpontban.
Ahogy az Átlátszó is utal rá, a legfontosabb az, hogy a közérdekű adatigénylések segítségével bármely állami szervtől, önkormányzattól vagy közfeladatot ellátó intézménytől nyilvános adatokat igényelhetünk. Az ilyen tevékenységek segíthetnek a közpénzek átláthatóbb felhasználásában és a társadalom visszajelzéseinek figyelembevételében.
Összegzés
A fideszes USAID film tárgyában folytatott közérdekű adatigénylés és annak megtagadása nem csupán jogi, hanem etikai kérdéseket is felvet. A közmédia működése és a költések átláthatósága szempontjából kulcsfontosságú, hogy a közpénzekből készült alkotásokkal kapcsolatos információk nyilvánosan elérhetők legyenek, hiszen a demokratikus ellenőrzés és a társadalmi felelősségvállalás alapját képezik.
