Médiahelyzet: Szakértők a Magyar Médiarendszerről
A CEU Nádor utcai épületében megrendezett konferencián a magyar médiarendszer jelenlegi helyzetéről, a közmédia torzulásairól, a kormánypárti befolyásról, valamint a sajtószabadság szűküléséről és a független médiumok túlélési stratégiáiról beszéltek a szakértők. Az eseményt a Connect Europe és a CEU Demokrácia Intézet szervezte.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitóelőadásában a közmédia kiegyensúlyozottságát vizsgálta. Rámutatott, hogy az M1 híradó műsorának több mint kétharmada politikai hírekből áll, amelyekben a kormánypárti politikusok dominálnak 73%-os képernyőidő-aránnyal. Ezzel szemben az ellenzéki politikai szereplők mindössze 27%-ot képviselnek a híradóban. A közmédia többségében a kormánypárti politikusokat pozitív színben tünteti fel, míg az ellenzéki politikai vezetők jellemzően negatív kontextusban jelennek meg, például a Magyar Párt és a Tisza Párt híreiben.
A szakember hangsúlyozta, hogy a magyar közmédia egyoldalú tájékoztatása kimeríti a választási csalás fogalmát. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a közmédia szerepéről beszélt, kiemelve, hogy az intézménynek nagyobb társadalmi diskurzusra lenne szüksége a közmédia feladatainak és funkcióinak átgondolásához.
Stumpf András, a Válasz Online főmunkatársa szerint a 2000-es évek második fele a médiapluralitás időszaka volt, míg a 2010 utáni helyzet összehasonlíthatatlanul súlyosabb. Azt mondta, hogy a mostani helyzet nem az, hogy egypárti lenne a média, hanem hogy az újságírás színvonala terjedelmesen csökkent. Szavai szerint a híradók nem újságírók által készülnek, hanem politikai eszközökként működnek.
Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő az orosz példát hozta fel, hogyan hallgattak el kritikus médiumokat Oroszországban. Stumpf figyelmeztetett, hogy ha a politikai környezet nem változik, Magyarország is közelíthet az orosz médiahelyzethez, ahol a hatalomtól eltérő vélemények megjelenése bűncselekménynek számít.
A konferencia során Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője bemutatta, hogy a magyar kormány nem tett lépéseket az európai médiaszabadság jogszabályi kereteinek betartására. Az új európai rendelet, az EMFA, amely a média függetlenségét és sokszínűségét hívatott védeni, 2024 májusában lép hatályba, azonban a magyar kormány eddig nem ültette át a projektet a helyi joggyakorlatba.
Kert Attila, volt hírigazgató, hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az aktív médiapolitika, amelyben a demokratikus intézmények nem követik az autokratikus politikai cselekedeteket. A szakértők egyetértenek abban, hogy szükséges a társadalmi párbeszéd, valamint az újságírók részvétele a jogalkotási folyamatban, hogy érdemi lépések történhessenek a magyar médiarendszer jövője érdekében.
