## Azbesztbotrány: Uniós joghézagok nyomában
Európában több kerületben tapasztalható azbeszttel kapcsolatos problémák, amelyek helyi környezetvédelmi kérdések mellett a jogi keretek változását is sürgetik. Az osztrák kőbányák és a magyar hatóságok közötti viták szoros összefüggésben állnak a szabályozási hiányosságokkal.
Dr. Weiszburg Tamás, az ELTE geológiai tanszékének docense, a témával kapcsolatosan elmondta, hogy Magyarországra nézve furcsa, hogy éppen itt borították le a leplet egy olyan botrányra, amely főként más országokban, például Ausztriában, zajlott. Az ország területén nem található azbesztes kőzet, mivel a Trianon utáni határok elvették a kincseket. Vizsgálataik során az új építésű lakónegyedek környezetében található azbeszttel szennyezett területeket térképezik fel, ahol a gyerekek játékai is érintetté válhatnak.
A nemzetközi szabályozás szempontjából az azbesztet tartalmazó termékek kereskedelme már régóta tilos az uniós jogban. Ugyanakkor ha a kőzet azbesztet tartalmaz, a bányászat nem minősül jogellenesnek. Ez a ellentmondás lehetőséget ad a bányászoknak arra, hogy a szennyezett anyagokkal kereskedjenek anélkül, hogy a felelősséget magukra vállalnák.
A geológus hangsúlyozza, hogy az azbeszt nemcsak káros hatásai miatt problémás, hanem azért is, mert a természetben egyes kőzetekben morfológiai formájaként is megjelenik. Az azbeszt szálai képesek finom porcikákra szétesni, amelyek a levegőbe jutva és végül a tüdőbe kerülve veszélyeztetik az egészséget.
Az EU területén az azbeszttel kapcsolatos bányászat törvényileg nem engedélyezett, de ahogy Weiszburg elmondja, ennek a kőnek a kitermelése, különösen, ha nem az azbeszt kinyerése a cél, legálisan folyhat. Az inspektorok nem kötelezőek arra, hogy minden bányanyitás előtt alapos geológiai vizsgálatot végezzenek, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A joghézag kérdése a közelmúlt eseményei révén is világossá vált: a burgenlandi hatóságok 2025 decemberében zárták be négy kőbányát. A döntést az rendelte el, hogy jelentős mértékű azbesztet találtak a bányákban. Most, a külső és belső ellenőrzések után, a helyi önkormányzat szakértőkből álló munkacsoportot alakított, hogy a problémát átfogóan kezeljék.
A határértékek szigorodása egy új dimenziót ad az ügynek, hiszen az EU által január 1-jétől életbe lépő előírások, amelyek a munkavállalók azbeszttel szembeni védelmét célozzák, lehetőséget adnak arra, hogy a már elavult, 2025 decemberéig érvényes normákhoz képest változásokat eszközöljenek.
Andreas Temmel, a burgenlandi tartományi önkormányzat hivatalvezető-helyettese számára világos, hogy a határértékek szigorításával nem csupán a környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni, hanem a munkavédelmi normáknak is. Az eddigi határérték 100 000 szál volt köbméterenként, ez januártól 10 000-re csökkent, így a bányák működését jelentősen befolyásolhatja.
A burgenlandi ügyek nyomozása során a bányatársulások vádolják, hogy ellenséges méréseket végeztek, és visszautasítják a szaktanulmányok eredményeit. A bányatulajdonosok azonban cselekvésre ösztönzött lettek abban az esetben, ha az azbeszt szennyezett kő cseréje nem lenne megfelelően jelölve és eladva.
A legfrissebb információk szerint a Greenpeace is közbeszól, hangsúlyozva az azbeszt kereskedelmet övező, 0,1 tömegszázalék feletti tiltást, és szükségét annak, hogy az azbesztes kőzet esetén is alkalmazhassák a karcinogenitásra vonatkozó előírásokat.
Dr. Weiszburg Tamás tudományos érvet hoz fel, miszerint az Európai Bizottság felelőssége lenne az inaktív jogi keretek átdolgozása, hogy a társadalmi felelősségvállalás ne maradjon jogi keretek között nehezen kiszámítható. „Ki kellene jelölni azokat a területeket, ahol bányászatot nem végezhetnek, változásra van szükség” – mondja.
A hatóságoknak sürgősen lépéseket kellene tenniük az azbeszttel szennyezett területek ügyének tisztázásáért és a közegészségügyi szempontok figyelembevételéért, hiszen a jövő generációk egészsége múlik a jogi keretek szigorításán és a környezeti normák betartásán.
