A Békési Palagáz Projekt Hiányosságai
A békési palagáz-projekt körül kialakult szituáció újra és újra felveti azokat a kérdéseket, amelyek a közpénzek felelős felhasználásával, valamint a profit termelésének kérdésével foglalkoznak. Az állami Corvinus Energy Kft. legutóbbi beszámolója mindössze 30 millió forintos bevételt mutatott, ami nagyjából 2,8 millió forintnyi profitot eredményezett. Miközben a magyar állam az MVM-en keresztül eddig tízmilliárdokat fektetett a projektbe, a várható nyereség a fúrásokból és a kitermelésből messze elmarad a remélt eredményektől.
Az Állam és a Robin Hood Adó Paradoxona
Különös ellentmondás, hogy az amerikai-magyar HHE Sarkad Kft. 2024-ben közel 1 milliárd forint „Robin Hood adót” fizetett. Ezt az adót az energiaellátók jövedelemadója alapján szedik be, felvetve a kérdést, hogy hogyan lehetséges, hogy a fél állami tulajdonban lévő cég esetében az állam kvázi saját magától vonja el ezeket az adókat. Ez az érthetetlen helyzet csak egy újabb példája a hazai közigazgatás kusza adminisztrációjának és a közpénzek átláthatatlan kezelésének.
Fracking és Környezetvédelmi Aggályok
Az úgynevezett nem hagyományos gázkitermelés érdekessége, hogy a palagáz kizárólag a fracking eljárás segítségével nyerhető ki. Ennek a technológiának a környezeti hatásai régóta vitatottak, ugyanakkor a megrepesztéshez szükséges víz és a káros anyagok tényei sokakat pesszimistává tesznek. Békés megye természeti erőforrásainak ilyen módon történő kiaknázása számtalan kérdést vet fel a fenntarthatóság és a környezetvédelem terén.
Kis Haszon, Nullás Osztalék
Szögezzük le: a HHE Sarkad Kft. 2023-as beszámolója brutális költségekkel és alacsony kitermelés eredményeként zárult. A javulás 2024-re nem ment végbe, hiszen mint kiderült, az adózott nyereséget nem osztják ki a tulajdonosok, azaz az állam igazságos megosztásának elvét nem követik. A Corvinus Energy Kft. nyeresége végül a cég eredménytartalékába vonult, ezzel is alátámasztva az üzlet mögötti átláthatóság hiányát.
A Befektetések Árnyoldalai
A Horizon General Kft. által végzett befektetések visszaütnek, hiszen míg az állami cég profitábilisan működne, a helyzet valójában azt mutatja, hogy az amerikai központú cégek bőkezűségére korlátozódik a jövedelem. Az osztalékpolitika 86 milliárd forint kifizetését helyezte kilátásba, míg a cég árbevétele nulla forint volt. Ezek az ellentmondások arra figyelmeztetnek, hogy a projekt nem csak hogy nem termel profitot, de a közpénzek elherdálásának egy újabb példáját látjuk.
A Jövő Kilátásai
A békési palagáz-projekt sötét felhőket vetít előre, ahol a jövőbeni kitermelési és környezeti kérdések megoldásához átfogó és részletes átvilágításra lenne szükség. Az állami szerződés és a bányajáradék mértéke igencsak csekély ahhoz képest, amit az érintett cégek a projektbe fektettek. A további lépések kérdésesek, miközben a közpénzek és a környezet védelme áll a középpontban.
Forrás: Átlátszó