„Kísérleti nyulak voltunk” – félelem és kormánypénzek az Opera balettiskolájában

„Kísérleti nyulak voltunk” – félelem és kormánypénzek az Opera balettiskolájában

által T Ferenc

Félelem és túlterhelés az Opera tandíjas balettiskolájában

Túlterhelt gyerekekről, megalázó bánásmódról és a következményektől tartó szülőkről számoltak be a Magyar Nemzeti Balettintézet egykori növendékei, tanárai és a jelenlegi diákok hozzátartozói. A Magyar Állami Operaház tandíjas képzésében már négyéves kortól foglalkoznak gyerekekkel, akik közül sokan az Opera előadásaiban is szerepelnek. Az intézmény vezetése visszautasítja a bántalmazásra és túlterhelésre vonatkozó állításokat.

Az intézetet 2016-ban indította az Operaház, vezetői Solymosi Tamás balettigazgató és Radina Dace művészeti vezető. Bár az elnevezés állami intézményre utalhat, önköltséges képzésről van szó: a tandíj a kezdő csoport havi 17 ezer forintjától a hatodik évfolyam 55 ezer forintjáig emelkedik, a heti óraszám pedig a kezdeti kétszer 45 percről tizenöt alkalommal 90 percre nő.

A 2026/2027-es évad műsorterve szerint az Opera 15 produkció 156 előadásában számol a növendékekkel, ami összesen 4256 gyerekszerepet jelent; ebből 2703 a Diótörőhöz kapcsolódik. Az Operaház szerint a fellépések többségét kettős szereposztással játsszák, így egy-egy növendék csak a fellépések töredékében szerepel, de arra nem válaszoltak, összesen hány gyerek között oszlik meg ez a terhelés.

Források szerint egyes növendékeknek annyi próbájuk és fellépésük van, hogy egyéni munkarendben folytatják az iskolát. A fellépésekért szereptől függően 2000 vagy 4000 forint honorárium jár. Több szülő arról beszélt, hogy a fellépést visszautasító gyerekek lelki nyomás alá kerültek, és a színpadtól való félelem is jelen van. Az Operaház szerint a színpadi tapasztalatszerzés a képzés része, a szereposztás életkor és felkészültség szerint történik.

Egykori növendékek szerint a tanórákon és próbákon is előfordult nyilvános megszégyenítés, volt, hogy mikrofonon keresztül bírálták a gyerekek teljesítményét vagy testalkatát. Az Operaház visszautasította a megalázásra vonatkozó állításokat: szerintük a mikrofont csak színpadi instrukciók közlésére használják, a név szerinti felszólítás pedig kulturált hangnemben történik.

Az intézmény jelenleg nem alkalmaz pszichológust, de a bevételek függvényében részmunkaidős szakember foglalkoztatását tervezik. 2024-ben gyermekvédelmi irányelveket dolgoztak ki, és névtelen bejelentésre is lehetőség van. Az Operaház szerint az elmúlt tíz évben több mint ezer gyerek fordult meg a képzésben, és egyetlen étkezési zavar miatti kórházi esetről tudnak.

Az MNBI jelenleg sem akkreditált oktatási intézmény, így államilag elismert végzettséget nem ad. Az intézet mögött álló Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány 2019 és 2025 között mintegy 335 millió forint bevételhez jutott, ebből legalább 91 millió forint közvetlen állami forrásból származott. A Miniszterelnökség 2026-ban további 10 millió forintot ítélt meg a szervezetnek.

Az alapítvány kuratóriumának elnöke korábban Steiner-Isky Annamária volt, akinek férje, Steiner Attila államtitkári tisztséget töltött be. A 2023-as támogatási kérelem idején az összeférhetetlenség hiányáról nyilatkoztak, a Miniszterelnökség szerint azonban az összeférhetetlenség fennállhatott, ezért jelenleg vizsgálják a nyilatkozat valóságtartalmát és az esetleges jogkövetkezményeket.

Több szülő arról számolt be, hogy úgy érezte, az alapítványnak adott adományok összefügghetnek a gyermekük kapott szerepeivel. Az Operaház határozottan visszautasította, hogy a szülők anyagi helyzete vagy adományai befolyásolnák a szereposztást, amelyről szerintük kizárólag a balettmesterek döntenek szakmai szempontok alapján.

Ezt is kedvelheted

Please enable JavaScript in your browser to complete this form.