A lengyel és a cseh gazdaság jobban növekszik, mint a magyar, pedig függ a némettől
A német gazdaság helyzete válságosnak mondható, miközben a közép-európai szomszédaink, Lengyelország és Csehország, dinamikusabb növekedést mutatnak. Achim Wambach, a mannheimi Leibniz-Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung (ZEW) elnöke, frappánsan fogalmazza meg a lényeget: a magyar gazdaság gyengélkedését részben a német ipar problémái magyarázzák, de távolról sem ez az egyetlen ok.
Wambach rávilágít arra, hogy a magyar gazdaság nemcsak a német autóipartól függ, hanem számos belső tényezőtől is, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet. Az uniós források blokkolása, valamint a saját problémák, mint például az infrastruktúra fejlesztésének késlekedése, mind hozzájárulnak a hazai gazdasági teljesítmény csökkenéséhez.
A német ipar válságának okai között említi a koronavírus-járványt és az energiaválságot, amelyek jelentős hatással voltak az iparág tevékenységére. Wambach véleménye szerint a politikai szelekció és a belső konfliktusok akadályozzák a reformokat, amelyek elengedhetetlenek lennének a gazdaság versenyképességének helyreállításához.
Németország gazdasági politikája és a jövőbeli kilátások
A német gazdaság politikai irányvonalát a termelékenység növelésére kellene fókuszálnia. Wambach úgy véli, hogy az elkövetkezendő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek, mivel az új kormány valódi reformokat ígért, amelyek az alapvető társadalmi rendszereket érintenék, például az egészségbiztosítást és a nyugdíjrendszert.
Az autóipar helyzete a legkritikusabb a német gazdaságban. A piaci verseny erősödése és új szereplők megjelenése, mint a Tesla és bizonyos kínai gyártók, tovább nehezíti a helyzetet. A német gyártók az elmúlt években különösen kiszolgáltatottá váltak a kínai piacon, ami a nyereségek drámai visszaesését eredményezte.
A magyar gazdaság kihívásai és lehetőségei
Magyarország számára a német autóipar lassú teljesítménye nehézségeket okoz, de a helyzet nemcsak a külső tényezőknek köszönhető. Wambach rámutat, hogy a szolgáltatási szektor gyengesége is hozzájárul a gazdasági stagnáláshoz. Ez a szektor, amely a gazdasági teljesítmény 70%-át adja, szenved a kormány által bevezetett különadóktól és a költségek növekedésétől.
Magyarország jövőbeli stratégiájának középpontjában az elektromobilitás és a kínai autógyártók magyarországi integrálása áll, de Wambach szkeptikus a hosszú távú együttműködések fenntarthatóságát illetően. A kínai gyártók állami támogatása torzítja a versenyt, így a magyar gazdaság számára komoly kihívást jelenthet, hogy a német autógyártókkal együttműködve sikeres középutat találjon.
Az európai piac helyzete és a jövő perspektívái
Európa gazdasági erejének növelése érdekében szükséges, hogy a kontinens a saját belső piacára és erősségeire helyezze a hangsúlyt. Wambach szerint a szabályalapú működés biztosítja a kiszámíthatóságot és megbízhatóságot a befektetők számára. Az EU-nak kiemelkedő szempontként kell kezelnie a kereskedelmi törvények betartását, hiszen ez vonzóvá teszi a piacot a külföldi befektetők számára.
Mindezek mögött a növekedési lehetőségek kihasználásának szükségessége áll, amely az önbizalom és a határozott gazdasági politika megvalósításán keresztül érhető el. Ahogy a globális környezet egyre szorosabbá válik, Magyarország és Európa előtt is új kihívások és lehetőségek állnak, amelyek megfelelő kezelése elengedhetetlen a jövőbeni sikerhez.
