Drámai szénahiány a szárazság következtében: Gazdák a nehéz döntés előtt
A magyar mezőgazdaságot sújtó szélsőséges szárazság következtében egyre több gazda kénytelen eladni állatait, mivel az állatok etetése szénahiány miatt megoldhatatlanná vált. Hirdetéseket találhatunk olyan szövegekkel, mint „Szénahiány miatt kosok eladók!” vagy „Új családot keresnek szénahiány miatt! Két darab 1 éves lány kecske.” A helyzet annyira kritikus, hogy a széna ára a közelmúltban drámaian megemelkedett, és jelenleg 15-30 ezer forintos bálaárak uralkodnak.
Gazdák, akik húsmarhákat és lovakat tenyésztenek, kétségbeesetten keresnek megoldást a csapadékhiány miatt kialakult súlyos helyzetben, ami jelentősen befolyásolja a szénatermelést. Az ország különböző részein, mint Hajdú-Bihar, a bálák leszedése hektáronként drága és nehézkes folyamat lett, sok esetben csak egy bálát tudnak leszedni hektáronként, míg tavaly ez a szám a három-öt bála között mozgott.
Egy győr-moson-soproni gazda tapasztalata szerint a tavalyi időszakban elérhető ezer bálából mára mindössze húsz bála maradt, ami sarkalatos kérdéseket vet fel az állattartók jövőjét illetően. Továbbá, a kevesebb szénabála és a megnövekedett költségek miatt sokan kénytelenek felhagyni a gazdálkodással, mivel már a tej felvásárlási ára is jelentősen csökkent. Azt nyilatkozta, hogy a tejért most csak 115 forintot kap, holott a tavalyi évben 185-187 forint között mozogtak az árak, míg az üzemanyag és az eledelárak folyamatosan emelkednek.
A helyzet azonban nemcsak árakban mérhető. A gazdák mentális terhei is nőnek, mivel az állatok eladásának kényszere mellett a munkaerőhiány is súlyos problémát jelent. Az emberek nem motiváltak a földeken való munkára, így sok gazda vendégmunkások hiányában kudarcra van ítélve. Az Agrárminisztérium válasza szerint még nem tapasztaltak tömeges állománycsökkentést, azonban a gazdák aggodalma jogos, ugyanis a jelenlegi helyzet tarthatatlanná válhat.
A minisztérium ugyanakkor jelezte, hogy a kárenyhítési intézkedések folyamatosan zajlanak, és dolgoznak a mezőgazdaság vízvisszatartási kapacitásainak növelésén is. Azt viszont megjegyzik, hogy az árakat befolyásoló spekulatív kereskedelmi gyakorlatokra figyelmet fordítanak.
Az aszály elleni védekezés egyik lehetséges megoldásának a klímát jobban tűrő növények, mint például a cirok vagy a szudáni fű termelésének növelése tűnik. Az állattartók helyzete kritikus, hiszen ha nem sikerül gyorsan és hatékonyan megoldani a szénahiányos helyzetet, az több ezer állat életét is veszélyeztetheti, ezzel pedig Magyarország mezőgazdasági jövője is kérdésessé válik.
