„Mindannyian egy kémet tartunk a zsebünkben” – Natalia Krapiva az újságírók és civilek megfigyeléséről
Natalia Krapiva, az Access Now vezető technológiai és jogi tanácsadója, a legújabb nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a világ kormányai, köztük demokratikus országok vezetői is, egyre kifinomultabb megfigyelő szoftvereket szereznek be. Ezen eszközöket gyakran újságírók és aktivisták megfigyelésére használják, hivatkozva a bűnözés és a terrorizmus elleni harcra. Krapiva arra figyelmeztetett, hogy sok állam úgy tesz, mintha a digitális térben az alapvető jogok nem léteznének. Az új magyar kormány – Donald Tusk lengyel kormányához hasonlóan – ígéretet tett arra, hogy feltárja az Orbán-korszak megfigyeléseinek teljes körét, amit Krapiva üdvözöl, de hangsúlyozza, hogy további garanciákra van szükség a visszaélések megakadályozására.
Krapiva, aki a New York-i ügyvédi kamara tagja és a Brooklyn Kerületi Ügyészség egykori ügyésze, az Access Now keretein belül a kémszoftverekkel való visszaélés és a civil társadalom ellen irányuló digitális támadások feltárására összpontosít. Az interjú során számos kérdést feszegettek, többek között az újságírók és civil szervezetek szempontjából legnagyobb veszélyforrásokat, valamint a megfigyelés jogi és etikai hátterét.
A legnagyobb fenyegetést gyakran maga az állam jelenti, különösen azokban az országokban, ahol a demokratikus intézmények gyengék, és a szabadságjogok védelme korlátozott. A megfigyelések nemcsak belföldről indulnak, hanem egyre gyakoribbak a határokon átnyúló támadások is, különösen menekültek esetében, akiket hazájuk kormányai célba vesznek. A technológiai vállalatok is bűnrészesekké válnak, mivel hajlamosak szemet hunyni a jogellenes megfigyelések felett, ha üzleti érdekeik azt kívánják. Sok esetben az állampolgárok adatait jogellenesen gyűjtik és értékesítik, megkönnyítve ezzel a visszaéléseket.
Krapiva kiemelte, hogy a reklám céljára történő adatgyűjtés különösen problematikus, mivel a kémszoftverek, olyan mint az „AdInt”, képesek az online hirdetésekhez kapcsolódóan gyűjtött adatokat felhasználva spyware-t célzottan juttatni el felhasználókhoz. A magyar kormány valószínűleg jogellenesen alkalmazta a Cobwebs nevű izraeli cég rendszerét, amely a legfrissebb információk szerint megsértette a GDPR előírásait.
A digitális fenyegetések és megfigyelések ügyében egyre több ország, köztük egyes uniós államok is jogsértés gyanújába kerültek, ami rámutat arra a problémára, hogy a jogszabályok nem tartanak lépést a gyorsan fejlődő technológiával. Emellett az Egyesült Államokban az adatvédelmi szabályok laza alkalmazása miatt nemhogy megsérthetik a személyes adatok védelmét, de jogszerűen is hozzáférhetnek egyes adatokhoz.
Az Access Now felmérései szerint a problémák nemcsak jogi, hanem etikai síkon is megvitatásra kerülnek. A megfigyelések nemcsak a fenyegetést jelentő magánszemélyek ellen irányulnak, hanem a jogi szakmában dolgozók, köztük ügyvédek ellen is. Az ilyen típusú megfigyelés súlyosan sértheti az ügyvéd-ügyfél titok védelmét, amely alapvető jog, és a világ számos pontján már tapasztalható.
Krapiva hangsúlyozta, hogy a jogszabályoknak világosan meg kell határozniuk, hogy a kormányok hogyan gyűjthetik és használhatják fel a személyes adatokat. A jogsértések megelőzése érdekében szükség lenne a jogszabályok szigorúbb betartatására és az átláthatóság fokozására a digitális megfigyelések terén.
Az Access Now és más jogvédő szervezetek az együttműködések által próbálják elérni a fontos reformokat, amelyek nemcsak az egyes országokban, hanem globálisan is kedvező hatást gyakorolhatnak a polgári jogok védelmére a digitális térben.
