A BME modellváltásának árnyékában: a közbeszerzési kontraszt és Balásy birodalma
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az utolsó állami egyetemek egyikeként lépett be a modellváltók sorába 2025. március 1-jén. Az intézmény fenntartása egy új szereplő, a BME Fenntartó Zrt. kezébe került, amely hivatalosan még mindig állami tulajdonú, de a privatizációra utaló lépések már megkezdődtek. A részvények várható eladásáról szóló tárgyalások a MOL olajvállalatot hozták előtérbe, amely könnyen az intézmény új fenntartójává válhat. Ezt a kapcsolatot erősíti a Fenntartó Zrt. vezetőségében szereplő Kelemen Béla, aki egyben a MOL vezetésének is régi tagja.
Propagandagépezetek a BME frontvonalában
Az Európai Unió közbeszerzési adatbázisában nem sokkal a modellváltás után jelent meg az a pályázati eredményhirdetés, amely a BME álláshelyeinek hirdetésére vonatkozott, és már önmagában is beszédes. A Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) által lebonyolított pályázaton egy régi „jó ismerős”, a Balásy Gyula-tulajdonolta Lounge Design Kft. nyerte el a megbízást 14 millió forintos keretösszeggel. A már 2005 óta a Fideszhez kötődő Balásy évek óta az állami hirdetési piac meghatározó szereplője, amelyet kormányzati források milliárdos nagyságrendben támogatnak.
A Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft., Balásy két ikonikus cége, az elmúlt években közel 293,7 milliárd forint értékű állami szerződést nyert el, ezzel gyakorlatilag monopolhelyzetet élveznek. Hírhedtek a kormány kék plakátkampányairól, amelyek különböző félelemkeltő üzenetekkel (migráció, Soros György, háborús fenyegetettség) árasztották el az országot. Eközben ezek a közpénz-áradatok olyan luxusberuházásokra is elegendőek voltak, mint Balásy cégeinek új székházát befogadó budai villa, amelyet 2020-ban az Átlátszó is bemutatott.
Pancser közbeszerzések és túlárazások
A Rogán-féle propagandagépezet szinte szimbiózisban van Balásy cégeivel, miközben könnyen felismerhető mintázatok figyelhetők meg az általuk elnyert közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Szabad Európa és az Átlátszó korábbi nyomozásai túlárazott ajánlatokra és abszurd tételekre hívták fel a figyelmet. A kiszivárgott dokumentumok alapján gyakran irreális összegekért hajtottak végre feladatokat, amelyeket Polt Péter legfőbb ügyész válasza szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda már hűtlen kezelés gyanújával vizsgál.
Ezek az ügyek persze semmilyen komoly következménnyel nem bírtak Balásy cégei számára; a tisztességtelennek nyilvánított közbeszerzési eljárások csupán töredékét invalidálták, és a kormány továbbra is előszeretettel ad megbízásokat. A legfrissebb, Magyarország turizmusának reklámozására vonatkozó 24 milliárd forintos keretszerződést szintén a Lounge Design Kft. kapta meg, ahogy Schmidt Mária alapítványának félmilliárdos projektjét is.
A tökéletesen működő propaganda spirálja
A Rogán Antal által vezetett NKOH és Balásy birodalma szinte gépezetként funkcionál, amelyben minden fogaskerék tökéletesen illeszkedik. Az összehangolt kommunikációs stratégiák kormányzati célokat szolgálnak – mindezt közpénzekkel jócskán megtámogatva és minimális versennyel. A Műszaki Egyetem esetében is hasonló forgatókönyv lépett életbe: a modellváltás után kialakult új struktúra gyakorlatilag nyitott kapukat biztosított a propagandagépezet közpénzből történő finanszírozása számára.
Miközben a kormányzás gyakorlatai egyre átlátszóbb mintázatokat mutatnak, felmerül a kérdés, milyen jövőt tartogathatnak a magyar felsőoktatási intézmények ebben az új rendszerben. A BME esetében különösen releváns ez, hiszen az alapítványi struktúra árnyékában a közpénzeső nemcsak a modellváltás leple alatt folyik, de a magánérdekeket is egyre nyilvánvalóbbá teszi.
