Kisebb választókerületek és a szavazati jog kiterjesztése: Lehetőség a demokratizálásra
A Tisza Párt legutóbbi győzelme egy új választási reform lehetőségét nyitotta meg, amelynek során a választók aktív részvételére van szükség ahhoz, hogy valóban demokratikus rendszer lehessen kialakítani. A Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián kiderült, hogy a Tiszán belül még nincs konszenzus az új választási rendszer részleteiről. Azonban a képviselők egyetértenek abban, hogy el kell vetni a „győztes mindent visz” elvet.
Az idei választások történelmi jelentőséggel bírtak, mert a rendszerváltás óta példa nélküli módon aktivizálták a választókat. Az egyik kulcsfontosságú kérdés az, hogy létrejöhet-e olyan választási rendszer, amely hosszú távon bevonja a választókat és pontosan képviseli az emberek érdekeit. Ezen kívül a kérdés, hogy a választók beleszólhatnak-e az új törvények és alkotmányok kidolgozásába, vagy mindezt ismét „szivarfüstös szobákban” döntenék el.
A konferencia célja nemcsak a választási eredmények és az azóta történtek elemzése volt, hanem a civilek bevonása a várható választási reform folyamatába is. Ezt a célt az is tükrözte, hogy a résztvevők között kutatók mellett civil aktivisták is helyet kaptak.
Civil kezdeményezések és a választási reform iránti igény
Müller Péter, a 20K Mozgalom tagja, a szavazatszámlálásban részt vevő civil aktivisták képviseletében említette, hogy 2018 és 2019 során sok választókörben nem volt ellenzéki delegált. A mozgalom célja, hogy a civilek aktívan részt vegyenek a szavazatszámlálásban és a választási reform kidolgozásában.
Pákozdi Éva, a Számoljunk Együtt mozgalom vezetője, arról számolt be, hogy a pártok az utóbbi időben soha nem delegáltak elegendő számlálót, ami a választási rendszer legitimációját kérdőjelezheti meg. Kiemelte, hogy a női közéleti részvétel ösztönzésében sikereket értek el, mivel a civil szavazatszámlálók többsége nő volt.
A választási rendszer reformjának a céljai
Tóka Gábor politológus hangsúlyozta, hogy a választási rendszer kérdésével nemcsak tudósként, hanem politikai aktivistaként is foglalkozik. Szerinte megnyílt a lehetőség egy széleskörű társadalmi egyeztetésre egy új választási rendszer megalkotásáról. Csóka Endre matematikus is arra figyelmeztetett, hogy a választók taktikai döntései nemcsak a politikai helyzet következményei, hanem a jelenlegi választási rendszer hibái.
A jövő kihívásai: Korhatárcsökkentés és választási egyenlőség
A konferencián Szél Bernadett a demokrácia megerősítésének fontosságát emelte ki, különös figyelmet szentelve a választójog korhatárának csökkentésére. Többen érveltek a 16 éves korhatár lehetősége mellett, s bár egyesek aggódnak a fiatalok politikai aktivitásának csökkenése miatt, mások úgy vélik, hogy a fiatal generációk politikai részvétele elengedhetetlen a demokratikus jövő érdekében.
László Róbert választási szakértő azt a megoldást javasolta, hogy a választási rendszer átalakításakor figyelembe kell venni a társadalmi igényeket, és ezen szükséges lépéseket rendkívül gondosan meg kell tervezni, hogy a jövőbeli politikai átalakulások stabilitását biztosítsák.
Jövőbeli irányvonal: Társadalmi egyeztetés és pluralizmus
A konferencia többi résztvevője egyetértett abban, hogy elengedhetetlen a választások rendszerének átalakítása, hogy a választókat bevonják a demokratikus folyamatokba. Szél Bernadett a társadalmi értékek sokszínűségének hangsúlyozásával zárta le hozzászólását, elmondva, hogy a jövő politikai élete nem csupán technikai alkukra kell, hogy épüljön, hanem a társadalmi együttműködésre, a pluralizmusra és a közérdekre kell összpontosítania.
