Drasztikus adóemeléssel küldte padlóra a cafeteria-rendszert a kormány
2025. december 2-án nyilvánosságra került, hogy a Fidesz, kormányzása alatt, hónapok óta a Tisza-pártot vádolja adóemelési tervekkel, miközben a saját már megvalósított adóemeléseikről mélyen hallgat. A kabinet 2010 óta számos új adót vezetett be, és már korábban bemutatták, hogy az üzemanyagadót 30%-kal emelték. Most pedig a cafeteria-rendszert támadják, anélkül hogy felidéznék, milyen jelentős áremeléseket vezettek be az évek során.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a béren kívüli juttatások célja az volt, hogy a munkáltatók kedvező adózás mellett juttathassanak a dolgozóknak olyan juttatásokat, amelyek társadalmi haszonnal bírnak. Például a meleg étkezés utalványokon keresztüli támogatását a kormány jogellenesen kivezette 2013 végén, amiért később közpénzből 100 milliárd forint kártérítést voltak kénytelenek fizetni. Az MKOE alelnöke kifejtette, hogy a kormány az elmúlt években következetlenül változtatta a cafeteria szabályait, míg az egyszerű bérkiegészítések körét radikálisan szűkítette.
A cafeteria rendszer, amelyet a Fidesz 2011 óta folyamatosan szűkít, a béren kívüli juttatások terhének emelésével egy párhuzamosan értelmetlen helyzetbe került. A béren kívüli juttatások adója 2010 óta hatalmas mértékben emelkedett, 25%-ról 35%-ra, majd 28%-ra csökkent, de ez még mindig magasabb, mint amit a Fidesz kormányra kerülésekor láttunk. Az adók emelkedése mellett a juttatások köre is drámaian szűkült, 2011-ben még üdülési csekk, iskolakezdési támogatás és helyi utazási bérlet is szerepelt, 2022-re viszont már csak a SZÉP-kártya maradt, kiszorítva az étkezési utalványokat és más juttatásokat.
A Telex számolt be arról, hogy a kormány 2012-ben adózási szabályokat vezetett be, amelyek lehetetlenné tették a piacról a három francia cafeteria céget, így a Sodexo-t, Edenred-et és a Le Chèque Déjeuner-t a húzhatósági adók következményeként. A pereskedés 70 milliárd forintba került a magyar költségvetésnek, mivel a Fidesz-kormány végül kártérítést volt kénytelen fizetni a vállalatoknak közpénzből.
2025-re a SZÉP-kártya mellett új juttatások is megjelennek, mint például a „Lakhatási támogatás 35 év alatti munkavállalóknak”, és a juttatások bővítése is folyamatban van. A cafeteria körének csökkentésének hatásaiból adódóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közadatigénylésünk alapján a kifizetett béren kívüli juttatások összege 2014-ben 58,6 milliárd forint volt, 2019-re 34 milliárd forintra csökkent, azonban 2025-re 64 milliárdra nőtt, de a valóságban ez az összeg inflációval korrigálva 102,3 milliárdra kellett volna hogy nőjön a 2014-es bázisról.
Az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud weboldal megkönnyíti a közérdekű adatok igénylését, így bárki hozzáférhet a közpénz elköltésével kapcsolatos információkhoz. A Fidesz által folytatott adópolitika, amely a közterheket emeli, mivel az üzemanyagok jövedéki adóját is 30%-kal növelték az elmúlt évtizedben, folytatja azt a trendet, hogy a közszolgáltatások minősége folyamatosan csökken, miközben az adók emelkednek.
Ez a helyzet nem csupán a cafeteria-rendszert érinti, hanem az egész társadalmat, amelynek egy részének már most is megnehezíti a megélhetést.
Így egyértelműen látható, hogy a kormányzkodás nemcsak a közszolgáltatások politika és gazdasági helyzetét tükrözi vissza, hanem az állampolgárok mindennapjait is. A cafeteria-rendszer kudarca világosan mutatja, hogy milyen mértékben képes a mostani kormányzat igazságot szolgáltatni, miközben a már meglévő juttatásokat is elvonja a rászorulóktól.
