A magyar energiaellátás kockázatai: Oroszországtól való függés
Magyarország energiaellátása igen aggasztó helyzetben van, hiszen a lakosság többsége, a legutóbbi felmérések szerint, tudatában van annak, hogy az ország energiaimportja nagymértékben Oroszországtól függ. A válaszadók közel 62%-a úgy véli, ez komoly kockázatot jelentenek. 2023-ban a kőolajimport 70%-a, míg a földgáz 62%-a Oroszból származott, ami a primer energiafelhasználás körülbelül 57%-át teszi ki.
A helyzet súlyosságát az is fokozza, hogy a népesség majdnem fele hajlandó lenne magasabb energiaköltségeket vállalni e függőség csökkentése érdekében. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet által végzett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 78%-a tisztában van a helyzet komolyságával, és a válaszadók 66%-a egyetértene abban, hogy az importált energiahordozók sokszínűsítésének növelése a legfontosabb cél a biztonságos energiaellátás érdekében.
P politicai nézőpontok hatása a közvéleményre
Az energetikai kérdések megítélése erősen politikai preferenciák alapján változik. Míg a kormánypárti szavazók elsősorban az ellátás biztonságát tartják fontosnak, addig az ellenzéki szavazók a függőség mértékét emelik ki. A válaszadók közül 30%-a sorolja az energetikai problémákat a legfontosabb társadalmi kihívások közé, ami a felnőtt népesség körülbelül 2,3 millió tagját jelenti.
A jövő energiagazdálkodása
A kérdéskör sürgető megoldásokat igényel, mivel az Energiaklub Szakpolitikai Intézet kiemeli, hogy az uniós célok szerint 2040-re 90%-kal kell csökkenteni a klímaváltozást okozó kibocsátásokat. E cél érdekében Magyarországnak a napenergia-befektetések mellett a szélenergiára is nagyobb hangsúlyt kell fektetnie, mivel ezen forrásoknak együtt kell működniük a jövő energiagazdálkodásában.
A felmérés során a megkérdezett felnőttek közel fele jelezte, hogy a függőség csökkentése érdekében hajlandó lenne minimális mértékű többletköltségeket vállalni a felhasználás csökkentése érdekében, így a jövőbeni fejlesztések megvalósítása elengedhetetlen.
Ez a helyzet figyelmeztető jel lehet a döntéshozók számára, hogy sürgősen cselekedjenek a fenntartható és biztonságos energiaellátás érdekében, hogy Magyarország ne váljon véglegesen kiszolgáltatottá az orosz energiaimport révén.
Az adatok tükrében látható, hogy a közvélemény egyre inkább tudatában van a problémák természetének, és a jövő energiagazdálkodása terén tett lépések kiemelt elégedettséggel és figyelemmel bírnak.
Készítette: Sütő Anna, Molnár Péter – 2025. december
Forrás: IDEA Intézet
