Öt év után véget ért a „Hol a pénz” Ricsi rágalmazási pere
Öt évnyi jogi csatározás után a Fővárosi Törvényszék jogerősen megállapította, hogy az Átlátszó újságírói nem rágalmazták Fridvalszki Richárdot, a jászberényi pókerest. Az ügy hátterében a 2020-ban indult rendőrségi nyomozás állt, amely a pókeres sógorának brókermarcsis üzletével foglalkozott, és számos károsultat érintett.
2025. szeptember 30-án a bíróság kimondta, hogy az Átlátszó újságíróai, ezen belül a főszerkesztő Bodoky Tamás és Sarkadi Nagy Márton, felmentést kaptak a rágalmazási vád alól. Az ítélet a két vádlott esetében azt állapította meg, hogy a panaszolt állítások nem az Átlátszó platformján jelentek meg, hanem más internetes fórumokon, így azok a cikk tartalmát sem támogatták.
A lényeg a részletekben rejlik
A „Hol a pénz, Ricsi?” című cikk, amely a jászberényi pókeres magánvádló részvételével készült, 2020. október 12-én került publikálásra. A cikkben az állt, hogy Fridvalszki engedély nélkül gyűjtött pénzt az ismerőseitől, ígérete szerint jelentős nyereséget ígérve utazási kuponokkal kapcsolatos üzletek révén.
A bankfelügyelet 2019-ben lépett közbe, hogy leállítsa az engedély nélküli tevékenységet, valamint nagyszabású bírságot, összesen 275 millió forintot szabott ki az illetőre, és közel 500 millió forint készpénzt foglalt le. A bíróságon később azt is megállapították, hogy Fridvalszki Richárd nem nyújtott hiteles információkat a cikk szerzőjének, ezért eljárás indult a cikk megjelenését követően.
Jogi körkép
A jogi eljárás során a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2024. szeptember 23-án mondta ki a felmentést, majd ezt a döntést megerősítette a másodfokú bíróság is, amely hangsúlyozta, hogy az újságírónak jónak kellett lennie a források ellenőrzésében. Fridvalszki sógora, aki szintén érintett az ügyben, a cikkben név nélkül megszólaló károsultak szerint is befolyásolta a pókerrendezvényeket, amelyek során az emberek nagy összegeket fektettek be.
Kritikus jogváltozások
Érdemes megemlíteni, hogy a sajtójogi környezet azóta megváltozott. A 2023-as jogszabály-módosítás értelmében a közügyek vitája közben elkövetett rágalmazások már nem büntetendőek, így az újságírók nem kerülhetnek hosszú távú eljárások alá. Ugyanakkor, ahogy az Átlátszó is hangsúlyozta, az újságírás kriminalizálása nem megoldás: sokkal inkább a valódi felelősöket, úgy mint politikai vezetőket és vállalatok vezetőit kellene felelősségre vonni a lejárató kampányok mögött.
A bírósági döntés tehát nem csupán egy ügyről szólt, hanem a szabad sajtó jövőjéről is, hiszen a korrekt tájékoztatásért folytatott harcban újabb akadályok kerültek elhárításra.
Címlapkép: A Fővárosi Törvényszék épülete (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)
