A tudományos dolgozók helyzete: kiszámítható jövőt követelnek
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) legutóbbi fórumán ismét felszínre kerültek a magyar kutatóhálózat dolgozóinak problémái. A bemutatott felmérés szerint a kutatók 90 százaléka elégedetlen jelenlegi fizetésével. A válaszadók többsége minimum 30-90 százalékos béremelést látna indokoltnak, miközben hangsúlyozták a kiszámítható jövő és a szakmai megbecsülés fontosságát. A helyzet korántsem új keletű, de az elégedetlenség mértéke most robbanásszerűen látszik növekedni.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melyhez 19 kutatóközpont tartozik, továbbra is jelentős feszültségekkel küzd. Annak ellenére, hogy a februári dolgozói kérdőívet több mint 1600-an töltötték ki, a vezetés részéről sem Gulyás Balázs elnök, sem Jakab Roland vezérigazgató nem jelent meg a fórumon. Kritikák szerint ez az attitűd is mutatja a párbeszéd hiányát és az ágazatban uralkodó bizalmi válságot.
A nemzetközi összehasonlítás is megszégyenítő
A bérek kérdése nem csupán belső probléma. Az elhangzott információk szerint míg a szomszédos országokban a professzori fizetések 2000-3500 euró között mozognak, addig Magyarországon ez jelenleg mindössze 1700 euró. A kutatók véleménye szerint, ha teljesítményük folyamatosan nemzetközi szinten kerül mérlegre, akkor a bérezésük is igazodjon ehhez a standardhoz. Az elmaradottság tehát rendszerszintű, miközben a kutatók között egyre mélyebb a frusztráció.
Az átszervezés labirintusa
A vita másik élesen kitűnő vetülete a HUN-REN átalakításából fakadó jogi és strukturális változások. A jogutódlás gyakorlati kérdéseire csak homályos válaszok állnak rendelkezésre, a dolgozók jövőbeni munkaszerződéseinek és kollektív szerződéseinek státusza továbbra is bizonytalan. Az alapító okiratok bírósági benyújtása, amely egy kulcsfontosságú lépés lenne, még mindig nem történt meg, ezzel tovább fokozva a bizonytalanságot. Egyértelmű válasz nincs arra sem, hogy az átalakítás milyen hatással lesz az uniós támogatási programokra, mint például az Erasmus+ vagy a Horizon Europe.
Tizenkét pont: követelések sora
A fórum végén a szakszervezet bemutatta a 12 pontban összefoglalt követeléseit a HUN-REN vezetőinek. Ezek között az azonnali béremelés, az autonómia helyreállítása és a tudományos életpályamodell megteremtése szerepel. A dolgozók a vezetés átláthatóságát és elszámoltathatóságát is követelik, hiszen jelenleg riasztónak tartják azt, hogy egy magáncég irányítja őket, amelynek működésében nincs beleszólásuk.
Heves viták robbantak ki arról, hogy miért nincs pontosan rögzítve: a munkavállalók nem választhatják meg saját vezetőiket. Ez éles kontrasztban áll a korábbi gyakorlattal, amikor a kutatóintézetek vezetőinek kinevezése még a dolgozók döntésén alapult. Bakó Imre, a TDDSZ elnöke elismerte, hogy az érdekvédelmi szervezet mozgástere igen korlátozott, miközben rámutatott a művi szabályozók okozta feszültségekre.
Az autonómia elvesztése és az alulértékelt értékek
A TDDSZ és az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a HUN-REN törvény nemcsak a kutatók autonómiáját csorbítja, hanem a tudományos intézmények függetlenségét is felszámolja. Különösen megosztó kérdés a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonának integrációja, amelyet az MTA két évvel ezelőtt 140 milliárd forintra becsült, miközben az állam mindössze 80 milliárdért szerezte meg. Ez az alulárazás tovább erősíti az elégedetlenséget és az intézményi bizalomvesztést.
Az ügy peres szakaszokba is eljutott, miután az MTA több akadémikusa a szerződés semmissé nyilvánítását kérte a bíróságon. Az állam részéről ugyanakkor az érintettek arra hivatkoznak, hogy az elhúzódó jogi viták hátráltatják a dolgozók anyagi megbecsülését, amely magyarázatot az érdekképviseletek visszautasítanak.
Képlékeny jövő
A HUN-REN törvény átalakította a kutatói hálózat egész szerkezetét, központosított és jogilag sajátos státuszt adott a hálózatnak. Ennek következményeit a dolgozók közvetlenül érzik, miközben a szakszervezetek szerint az átalakítás gyakorlatilag megszüntette a kutatóintézetek autonómiáját. Az uniós támogatások kérdése további aggodalomra ad okot, hiszen felmerülhet, hogy az érintett intézmények akár teljesen kiszorulhatnak ezekből a programokból.
A dolgozók azt szeretnék, ha nem csupán szakmai elvárások elé állítaná őket a rendszer, hanem biztosítaná számukra az emberi méltósághoz méltó bérezést és a kiszámítható jövőt – ezek nélkül ugyanis a kutatói pálya vonzereje és a tudományos fejlődés is veszélybe kerül.
Forrás: atlatszo.hu/oktatas/2025/03/14/kiszamithato-jovot-es-megbecsulest-szeretnenek-a-tudomanyos-dolgozok/
