Ötmilliárd eurós kínai hitelkeretről tárgyaltak a választások előtti hetekben

Ötmilliárd eurós kínai hitelkeretről tárgyaltak a választások előtti hetekben

által T Ferenc

Ötmilliárd eurós kínai hitelkeretről tárgyaltak a választások előtt

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank ötmilliárd eurós, mintegy kétezer milliárd forintos új finanszírozási együttműködést készített elő 2026 tavaszán, a választásokat megelőző hetekben. A megállapodástervezet szerint a keret a 2024-ben lehívott egymilliárd eurós kínai kölcsön ötszörösének felel meg.

A tervezet a finanszírozás céljai között vasúti beruházásokat, geotermikusenergia-projekteket, az akkumulátoripari értéklánc fejlesztését és kis moduláris atomreaktorok fejlesztését nevezte meg. Lehetséges formaként projekthitelek, beruházási finanszírozási eszközök és tőkepiaci tranzakciók szerepeltek, felmerült a jüanban kibocsátott magyar államkötvények, a pandakötvények és a dim sum kötvények lehetősége is.

Az ötmilliárd euró nem egyetlen konkrét hitelt jelentett, hanem egy lehetséges finanszírozási együttműködés keretét. A dokumentumban nincsenek végleges kamatok, futamidők vagy konkrét beruházási összegek, a benne szereplő módosítási javaslatok azonban érdemi egyeztetésre utalnak. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az előkészített együttműködésből született-e tényleges megállapodás, és történt-e azóta hitelfelvétel.

A kínai állami hitelezés jellemzője, hogy a finanszírozás gyakran kínai vállalatok kivitelezői vagy beszállítói részvételéhez kapcsolódik, így a kínai állam egyszerre támogathatja saját vállalatainak külföldi terjeszkedését és exportját. Magyarországon a kínai hitelezés az Orbán-kormányok keleti nyitás politikájának részeként vált jelentőssé.

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának korszerűsítéséhez a kormány 2020 áprilisában írt alá hitelmegállapodást a CEXIM-mel. A konstrukció szerint a beruházás költségeinek 85 százalékát kínai hitelből, 15 százalékát magyar állami forrásból fedezik, a keret eredetileg mintegy 1,9 milliárd dollárt tett ki. A kivitelezésben kínai állami vállalatok mellett magyar érdekeltségek is részt vettek. A korabeli számítások szerint a magyar szakaszon egy kilométerre körülbelül 4,2 milliárd forintnyi kínai hitel jutott, míg Szerbiában 2,6 milliárd forint.

A kormány 2020-ban törvényben rendelkezett arról, hogy a beruházással kapcsolatos egyes adatok tíz évre elzárhatók a nyilvánosság elől. 2024 áprilisában a magyar állam összesen egymilliárd eurós kölcsönt hívott le három kínai pénzintézettől, az ügyletet a kormány nem jelentette be, a részletes pénzügyi feltételek egy része csak 2026-ban vált nyilvánossá.

2024 augusztusában Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter a kínai bank vezetőivel tárgyalt. A megbeszéléseken a Budapest–Belgrád vasútvonal mellett szóba került a Budapestet elkerülő V0 vasúti teherforgalmi útvonal, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti kapcsolatának fejlesztése, a magyar–szerb határátkelési infrastruktúra bővítése, a Szerbia felé tervezett kőolajvezeték és az elektromosautó-töltőhálózat fejlesztése. A 2026-os tervezet ehhez képest újabb ágazatokat is nevesít.

Az akkumulátoripari finanszírozás lehetősége illeszkedik a kínai vállalatok elmúlt években megerősödött magyarországi jelenlétéhez, a debreceni CATL-gyár és a szegedi BYD-autógyár jelentős szerepet kapott a kormány gazdaságpolitikájában.

Az Állami Számvevőszék 2026 júniusában nyilvánosságra került tájékoztatása szerint a kormány már 2025-ben újabb hitelfelvételről tárgyalt a CEXIM Bankkal. A Nemzetgazdasági Minisztérium a 2026-os költségvetés előkészítésekor azzal indokolta a vasútépítésre tervezett kiadások jelentős csökkentését, hogy előrehaladott tárgyalások zajlanak a CEXIM-mel a beruházás hitelfinanszírozásáról.

A kínai hiteltárgyalások mellett Magyarország 2026-ban a nemzetközi pénzpiacokról is jelentős forrásokat vont be. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a választások előtt, január 7-én összesen 3 milliárd eurónyi államkötvényt bocsátottak ki, február 24-én pedig további 1,2 milliárd dollárral növelték egy korábbi, 2035-ben lejáró dollárkötvény-sorozat összegét. A kormányváltás után, júliusban újabb 3 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátásra került sor.

Ezt is kedvelheted

@2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Budai Tükör

Please enable JavaScript in your browser to complete this form.