Jelentős környezeti hatást okoz a paksi fenékküszöb a Dunában
A dunaszentbenedeki faluházban tartották meg a paksi fenékküszöbbel kapcsolatos közmeghallgatást, amelyen a környezetvédelmi hatásértékelés eredményeit ismertették. A lakossági érdeklődés szerény volt, a vízügyes szakma viszont nagy számban képviseltette magát az eseményen. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a hatóság arról dönt, kiadja-e a működési engedélyt.
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója az általuk épített műtárgyról beszélt, míg dr. Havassy Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal igazgatója a vízügy munkáját méltatta. Havassy az esemény elején felhívta a figyelmet arra, hogy a pódiumon ülők ügyfél és hatóság viszonyában állnak egymással.
Élőhelyek sérültek a kivitelezés során
Dr. Müller Zoltán természetvédelmi szakértő elmondása szerint a kivitelezési időszakban a legjelentősebb hatás a természetes meder kőszórással történő lefedése volt. Az összesen 57500 négyzetméteren sérült a fenéklakó élőlények egy része, illetve teljesen megváltozott vagy elveszett az élőhelyük. A természetes aljzat terméskővel történő helyettesítése az idegenhonos fajok megtelepedését is elősegíti, ami természetvédelmi szempontból kedvezőtlen irányú közösségi átrendeződést eredményez.
A fenékküszöb működése során a felvizen, azaz a gát felett várhatók a legjelentősebb hatások. Elsősorban a kisvizes időszakokban, 600 köbméter/szekundum és az alatti vízhozamoknál lesz jellemző, hogy a kőmű fölött jelentősen lelassul a víz áramlása. Így romlanak a Dunára jellemző áramláskedvelő fajok, például a német bucó, a paduc és a márna életfeltételei. A modellezés alapján a víz lelassulása az első egy kilométeren a legnagyobb, az 1–5 kilométer közötti szakaszon még számottevő, majd fokozatosan mérséklődik.
Melegedés és akadály a vándorló halaknak
A vízsebesség csökkenése miatt várhatóan 0,1–0,2 Celsius-fokkal emelkedik majd a Duna hőmérséklete a fenékküszöb felett, elsősorban extrém nyári melegek és alacsony vízhozamok esetén. Átlagosan meleg nyár és középvízhozam esetén a melegedést ennél kisebbre becsülik. A felmelegedés kimutatására a szakértők folyamatos hőmérsékletmérő bója elhelyezését javasolják a fenékküszöb felvízi oldalán, illetve a Duna dunaföldvári szelvényében.
A medergát korlátozza a Duna hosszirányú átjárhatóságát is a halak számára. Az értékelés szerint bizonyos vándorló fajok közepes vagy nagyobb egyedei egy sprinttel még le tudnak küzdeni egy hat méteres távot, ha nem túl nagy a vízsebesség. A fenéklakó és a kis testű halak, például küllők, csíkok, valamint az ivadékok számára azonban ez már kis sebesség mellett is áthatolhatatlan akadályt jelent. Ez főleg a vándorlási időszakban, március–júniusban probléma.
Élőhelyrehabilitációs javaslat
A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a szakértők többek között azt javasolták a hatóságnak, hogy írja elő egy élőhelyrehabilitációs beavatkozás megvalósítását. Az indítványozott projekt egy, a Duna-mederrel párhuzamos, másodlagos csatorna kialakításából állna a jobb part mentén egy 7 kilométeres szakaszon, amely megfelelő élőhelyet biztosítana az áramláskedvelő fajok számára.
A hajózás és az építmény jövője
Gacsályi József szerint nagy a nemzetközi nyomás, hogy mielőbb biztosítsák a megfelelő hajózócsatornát. Folyamatosak az egyeztetések a Duna Bizottsággal, a magyar fél azt ígérte, hogy feloldják a hajózási tilalmat, ha a Duna vízhozama eléri majd az 1000 köbméter/szekundumot. Az eredetileg tervezett 150 méteres szélesség nem bizonyult elégségesnek, ezért 200 méter szélesre tervezik kibővíteni a gát nyílását.
Gruber Tamás, a WWF Magyarország élő folyók programvezetője szerint az egyik legkritikusabb kérdés, hogy ideiglenesnek vagy állandónak tekinthető-e a műtárgy, illetve hogy milyen időtávra adna engedélyt a hatóság. A WWF ideiglenes, vészhelyzeti megoldásként tekint az építményre, és egy olyan megoldás előkészítését tartják szükségesnek, ami kiválthatja ezt. Álláspontjuk szerint a kisvizes időszakokban jelentős környezeti hatások várhatók, és az ilyen időszakok várhatóan egyre hosszabbak lesznek a jövőben.
Perger András, az Energiaklub energia-programvezetője többek között az iránt érdeklődött, hogy mikorra fog elkészülni a műtárgy, és kérte a dokumentációban szereplő hidrológiai adatok átláthatóbbá tételét. Gacsályi József ígérte, hogy megvizsgálják az adatok nyilvánossá tételének lehetőségét, a gát elkészültét pedig december közepére prognosztizálta. A jelenlegi elképzelések szerint a medret kisvizek idején 90 méterre szűkítik majd össze, nagy mennyiségű kőtömeget építve be, majd bontva ki újra a nagyobb vízhozamok idején.