A Tisza-kormány belügyminisztere, Pósfai Gábor, nemet mondott arra, hogy kivizsgálja a NER-korszakban megtiltott börtöninterjúk ügyét, különösen a Portik-interjúra vonatkozóan. A belügyi tárca nyilatkozata szerint nem merült fel a vizsgálat szükségessége, ezzel mintegy elutasítva az átláthatóság iránti társadalmi igényeket. Érdemes megjegyezni, hogy a Portik-interjú, amely a híres bűnözővel készült volna, az egyesek által a legbotrányosabbnak tartott interjúk közé tartozik, és a BVOP (Büntetés-végrehajtási Országos Parancsnokság) által már engedélyezett, de technikai okokra hivatkozva félbeszakított.
A kormányzat, amely jelen állás szerint motiváltnak tűnik az elszámoltathatóságra, mégsem mutatott elég lelkesedést a korábbi interjúk vizsgálatának irányába. Különösen érdekes, hogy az eddigi nyilatkozatok szintjén nem világos, hogy a kormányzati döntések mögött politikai beavatkozás állt-e, ami az adott interjúk letiltásához vezetett. E szempontból különösen figyelemreméltó a BVOP által tett döntések indoklása: az interjúk elutasításának mértéke és okai aggályokat vetnek fel a rendszer átláthatóságát illetően.
Az elmúlt évek során tapasztalt interjútiltások, többek között a Portik-interjú és a Roháč-interjú esetében, szlovén mintát mutatnak be olyan tevékenységekről, ahol a politikai és a büntetőjogi szálak szorosan összefonódnak. Az Európai Emberi Jogi Bíróság elé került ügyek, valamint a parlamenti interpellációk bizonyítják, hogy az ügyek mögött sokkal több állhat, mint amit a hivatalos kommunikáció sugall.
A sajtó által benyújtott börtöninterjú-kérelmek egy része a BVOP által kapott válaszok alapján rendre elutasításra került, ráadásul a fogvatartottak a bírósági folyamatok során is nehezen érvényesíthetik jogaikat. A BVOP többszöri fellebbezést követően is 75%-ban helybenhagyta a tilalmakat, amelyek indoklásainak szigorúsága és az általuk hangoztatott mértékű korlátozás kétségek között hagyja a börtönviszonyok jogi kereteinek valódi mivoltát.
A helyzet tovább bonyolítja, hogy a vezetői kinevezések során felmerült politikai összeférhetetlenségek és az e körüli közfelháborodások nem generálták az eddigi jogszabályi környezet megváltoztatásának szükségességét. A belügyminisztérium nyilatkozatai szerint a jelenlegi szabályozás egyelőre nem indokolja a felülvizsgálatokat, így a jövőbeli börtöninterjú-kérelmekkel kapcsolatos eljárások továbbra is a korábbi gyakorlat alapján zajlanak.
A társadalmi és politikai fénybe kerülő esetek arra figyelmeztetnek, hogy a sajtóban megjelenő tartalmak és a fogvatartottak jogai közötti egyensúlyt újra kellene gondolni. A BVOP válaszai, amelyben a büntetés-végrehajtás rendje és biztonsága mellett érvelnek, nem elegendőek ahhoz, hogy a közvélemény bizalmát helyreállítsák. Mint látható, a börtöninterjúk körüli viták messze nem csupán jogi kérdéseket feszegetnek, hanem a demokratikus értékek és a jogállamiság határait is.
