Azbesztgyanús Kőzetek Magyarországon: Az Esterházy Család Bányái és az Egészségügyi Kockázatok
A pilgersdorfi kavicsbánya termelésének leállítását a helyi közigazgatási hivatal rendelte el tavaly év végén, miután a végzett vizsgálatok azbeszt jelenlétét mutatták ki az anyagmintákban. Az Esterházy Herceg Magánalapítvány, mint a bánya tulajdonosa, és a Zöchling GmbH, mint üzemeltető, a kockázatokkal szemben számos eljárást folytattak. Fontos megemlíteni, hogy már 2011-ben is megemlítették a bányában tapasztalt munkavédelmi határérték-túllépést, amely az azbeszttel összefüggésben merült fel.
A bánya története 1967-ig nyúlik vissza, amikor megkezdődött a szerpentinit nevű kőzet bányászata. Az Esterházyalapítvány a bővítések során interakcióba lépett a burgenlandi tartományi önkormányzattal, 2008-ban környezeti hatásvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be a bánya kiterjesztésére vonatkozóan, amelyet 2011-ben a hatóság szükségesnek talált.
Az Esterházy család fellebbezett a bánya környezeti hatásvizsgálatának szabályozását követően, aminek nyomán az Umweltsenat támogatta a bejegyzésüket. Ebből több megállapítás is született, mint például a levegőben lévő azbeszt-tartalom túllépése. Az Umweltsenat hangsúlyozta, hogy a munkavédelmi normák túllépésének kérdését külön eljárásban kellene tárgyalni, de a munkavédelmi hatóság elnöke az osztrák Falter magazinnak nyilatkozva arról számolt be, hogy nem értesültek a korábbi határérték-túllépésről.
Az Esterházy család története a XVII. századra nyúlik vissza, amikor a család Magyarország egyik leggazdagabb főnemesi klánjává vált. Az utolsó herceg, Esterházy Pál, később több nevezetes eseményben részt vett, mint például a Mindszenty-perben. Az ő halála után a vagyonát felesége, Ottrubay Melinda alapítványokba szervezte, így a lockenhausi alapítvány Esterházy László örököseinek tulajdonában van.
Az érintett bánya üzemeltetője, a Zöchling GmbH és más bányák képviselői vitatják a vizsgálatok szakmai megalapozottságát, hiszen az azbesztes kőzet mint egészségügyi kockázat nem állja meg a helyét. A bánya képviselői azzal érvelnek, hogy az emberek levegőt lélegeznek be, nem pedig köveket, így az egészségügyi kockázatok minimalizálására törekednek.
A helyzet további fejleményei a burgenlandi tartományi önkormányzat korábbi nyilatkozatai szerint várhatóak, mivel a bányák sorsa június végén fog eldőlni. A Greenpeace jelentése alapján a tartomány tervezi, hogy a szennyezett bányák „tesztüzemét” akár már júliusban engedélyezheti, ezáltal lehetőséget teremtve a vállalatok számára, hogy biztonsági koncepciót nyújtsanak be.
Összegzés
The issue of asbestos contamination in the Pilgersdorf gravel pit, owned by the Fürst Esterházy’sche Privatstiftung, raises significant public health concerns that demand ongoing scrutiny. The historical context of the Esterházy family, combined with current legal dynamics, highlights the complex interplay between extraction industries and environmental protection regulations. As discussions continue regarding the fate of these quarries, it remains crucial to ensure that health and safety standards are upheld without compromise.
