A Magyar Képzőművészeti Egyetem vezetősége a belső vizsgálatuk eredménye szerint sem tett meg mindent a 2022 augusztusában, a kollégiumban megerőszakolt hallgató, R. ügyében. A jelentés hangsúlyozza, hogy az intézménynek számos lehetősége lett volna az áldozat védelmére, amelyeket nem használtak ki. 2025 decemberében, az elkövetőt felmentő elsőfokú ítélet után a hallgatók nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is tiltakozásokat szerveztek, hogy kifejezzék szolidaritásukat R. mellett.
A férfi, aki a kollégiumban történt erőszakot elkövette, gyakorlatilag beismerte tettét, amikor üzenetben R.-nek azt írta: „ha tudom, hogy ennyire kivagy, akkor lehet, hogy nem pöcsrészegen kezdek betoppanni hozzád.” A novemberi elsőfokú ítélet, amely megállapította, hogy nem volt szexuális erőszak, súlyos kritikát váltott ki, hiszen az ítélet indoklása szerint R. „nem tiltakozott elég egyértelműen”. Így az elkövető nemcsak hogy az egyetemen maradhatott, de Erasmus programra is ment, míg az áldozatnak el kellett hagynia a kollégiumi szobáját.
A Képzőművészeti Egyetem reagálása a tiltakozásokra kényszerítette őket, hogy átfogó belső vizsgálatot indítsanak. A jelentés feltárta, hogy az egyetem bár megtette a jogilag szükséges lépéseket, nem alkalmazta azokat a belső szabályokat, melyek segíthettek volna a közösség védelmében. Például lehetőség lett volna az elkövető ideiglenes eltiltására, ám ezt nem hajtották végre. A fő érvelésük az volt, hogy a büntetőeljárás folyamatban van, ezért nem indíthattak etikai eljárást, ami viszont felveti a kérdést, hogy miért nem léptek fel a hallgató védelme érdekében más intézkedésekkel.
A belső vizsgálat feltárta a kommunikációs hiányosságokat is, amelyek arra utalnak, hogy az egyetem már a hónapokkal korábban, 2022 szeptemberében tudott az esetről, de a visszajelzések kezelésére nem alakított ki megfelelő protokollt. Az ügy lefolyásával kapcsolatban Dóczi Gergely kancellár elmondta, hogy a hallgatók ezekre a problémákra csak három év elteltével kezdtek felhívni a figyelmet, ezzel magyarázva, miért nem történt azonnali változtatás.
A hallgatói elégedetlenség során javaslatok születtek az etikai kódex módosítására, és új bizottságot is létrehoztak a szexuális visszaélések kezelésére, de sokan úgy vélik, hogy mindez már túl későn érkezett. A kancellár hangsúlyozta, hogy a jövőben dolgoznak a változtatások bevezetésén, de a tanulságokat sürgetően már a kultúraváltás irányába kell lépni.
A társadalmi reakció, amely az ügyet körüllengte, nem csupán a Képzőművészeti Egyetemre, hanem a hazai jogrendszerre is komoly hatással lehet, mivel a nyilvános tiltakozások alapján a közvélemény egyre inkább igényli a nőkkel szembeni erőszak jogi védelmét és az áldozatok hangjának meghallgatását. A jelentés és az azt követő intézkedések tehát egyértelműen jelzik, hogy a reformokra sürgős szükség van, és hogy az intézményeknek nemcsak a jogi, hanem az erkölcsi felelősségüket is komolyan kell venniük.
