A magyar akkumulátorgyárak körüli környezetszennyezési problémák egyre komolyabb figyelmet kapnak, különösen, amikor összehasonlítjuk őket a németországi gyártókkal. Orbán Viktor, a miniszterelnök, 2023-ban úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi környezetvédelmi előírások szigorúbbak, mint a németeké. E kijelentése azonban ellentmondásos, hiszen az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához használt N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű, magzatkárosító oldószert illetően a valós helyzet más képet fest.
Németországban, a kínai CATL óriásvállalat lyítium-ion akkumulátorokat gyárt, ahol a levegőbe kerülő NMP-kibocsátást szigorúan szabályozzák: a türingiai hatóság által megállapított határérték 1 mg/köbméter. Ezzel szemben Magyarországon a CATL debreceni gyára számára jóval magasabb határértékeke/t kaptak, mivel az engedélyek 25 mg/köbméter értéket is előírnak, ami 25-szöröse a németországi normának.
Még drámaibb a helyzet a gödi Samsung-gyár esetében, ahol a Pest Megyei Kormányhivatal által engedélyezett kibocsátási limit 150 mg/köbméter. Hasonló eredmények figyelhetők meg Komáromban is, ahol a konkrét szabályozás szintén 150 mg/köbmétert ad meg. Ez azt jelenti, hogy a gödi és komáromi gyárakban a kibocsátott NMP mennyisége 150-szerese lenne annak, amit a német normák megengednek.
A szennyezésekkel kapcsolatos aggodalmak egyre nyilvánvalóbbá válnak. A gödi Samsung-gyár 2023 decemberében a hatósági előírásokat szigorították, de a komáromi gyár esetében a kibocsátási határérték a legfrissebb információk szerint 2025-ig változatlan maradt, sőt a Greenpeace egy hivatalos levélben követelte, hogy szigorítsák a környezethasználati engedélyt, amely végül 1,7 mg/köbméterre csökkent.
A debreceni CATL-gyár esetében a helyzet még bonyolultabbá válik, hiszen a legmagasabb kibocsátási értéket előíró egységet nem a gyáron belül tervezik kialakítani, mivel „a szigorúbb határértéknek is megfelelő technológia még fejlesztés alatt van”. Az NMP-visszanyerést más helyeken fogják végezni, mely tovább bonyolítja a kibocsátási norma betartásának ellenőrizhetőségét.
A hatósági engedélyek szigorításában jelentős szerepet játszottak a környezeti problémák és a közvélemény nyomása, amely közvetlenül összefonódik a Magyarországon lévő akkumulátorgyártó üzemek működésével és az általuk okozott környezeti hatásokra. A 2024 őszén az Energiaügyi Minisztérium által bevezetett új szabályozások egyértelműen csökkentették az NMP-kibocsátási határértékeket, 1 mg/köbméterre, mely megegyezik a német szabályozással, de érthető okokból nem vonatkoznak a már működő üzemekre, akik 2028-ig mentességet kaptak.
Az ACCUGYÁR problémája nem csupán egy iparági kérdés, hanem mélyebb társadalmi és politikai összefüggésekkel is bír. A témában kiemelt fontosságú, hogy a lakosság, a környezetvédelmi aktivisták és az érintett hatóságok közötti párbeszéd folytatódjon, hogy a szigorúbb, nemcsak a vállalatok, hanem a helyi közösségek védelmét is szolgáló szabályozásokat hozzanak létre.
A közvélemény egyre inkább tudatosul a tényekre és a meglévő szabályozási ügyletek problémáira, a következő lépések pedig elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztosítva legyen a jövőbeni fenntarthatóság a környezet és az ipar számára egyaránt.
