2026. február 2-án a közérdekű adatokra alapozva vizsgálat készült arról, hogyan osztották szét az uniós támogatással beszerzett élelmiszercsomagokat a rászorulóknak Magyarországon. Az elemzés során kiderült, hogy Kaposvár megyeszékhelye kiemelkedő számban, 2113 élelmiszercsomagot kapott, ami a térségben elérhető legnagyobb mennyiség, és ez a szám meghaladja a helytartó Mohács és Orosháza összesített csomagjait is. Érdekes módon, Kaposvár fideszes polgármestere, Szita Károly, már évek óta hangoztatja, hogy a városban minden rendben van, ami ellentmondásba kerül a tényleges adatokkal, amelyek a város növekvő szegénységéről tanúskodnak.
Az adatok forrását a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) biztosította, amely az élelmiszercsomagok elosztásáról szóló adatgyűjtést a 2018–2023 közötti időszakban végezte el. Az összesített információk tükrözik a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek drámai helyzetét, különösen, hogy a legszegényebb települések, mint a Zajk, ahol mindössze 155 csomagot osztottak ki, a leggazdagabbakkal összevetve sokkal kevesebb támogatást kaptak.
Az osztási procedúra során a legnagyobb 10 település mind kormánypárti vezetés alatt áll, és az ügynökség korábbi nyilatkozatai szerint a csomagok elosztását a rászorulók visszajelzései alapján végezték, amelyek sok esetben nem tükrözik a valós helyzetet. A csomagokat sok helyen fideszes politikusok osztották, ami politikai kontextusban megkérdőjelezi a folyamat tisztességességét.
Az eddig beszerzett adatok elemzése alapján elmondható, hogy a magyar állami támogatások nem minden településhez jutottak el egyenlő arányban, a legszegényebb térségekben sok esetben nem is volt elegendő biztosított csomag. Az ESZGYF nyilvántartása szerint a 40 ezer élelmiszercsomag adatait felhasználva meg lehetett állapítani, hogy a legnagyobb hátrányos helyzetű települések, mint Szendrőlád, zömében a kormányzati politikai retorika áldozatai lettek, mivel a tényleges támogatás elosztásának arányai megerősítik a szegénységi problémákat.
A kérdések továbbra is fennállnak a túlárazott csomagokkal kapcsolatban, és az Integritás Hatóság is alkotott határozatot az ügyben. Az adatok azt mutatják, hogy 2021-re a városban élők pénzügyi helyzete romlott, noha a városvezetéssel kapcsolatos nyilatkozatok ennek ellent mondanak. A kutatás hangsúlyozza a szükségességét annak, hogy a közadatokhoz való hozzáférés segítségével a társadalmi igazságosság érdekében fel lehessen lépni a szegénység elleni küzdelemben.
