Háromszázmilliós kilátó terve borzolja a kedélyeket Bodajkon
Újabb több száz millió forintos turisztikai beruházás váltott ki tiltakozást a Fejér megyei Bodajkon. A helyiek szerint a városvezetés a fejük fölött készítette elő a Kesellő-dombi kilátó tervét, amely közel 300 millió forintos uniós támogatásból valósulna meg. A tiltakozók a természetkárosítás veszélye mellett azt is kifogásolják, hogy a közszolgáltatási gondok ellenére erre jut közpénz, és hogy a beruházás a település képét is felforgatná.
A kevesebb mint négyezer lelket számláló település önkormányzata korábban is jelentős összegeket fordított turisztikai beruházásokra, miközben rendszeres csőtörések, valamint a szemétszállítás és a közterület-felügyelet hiánya nehezíti a mindennapokat. Korábban piactér nélküli „piactérről”, a több száz millió forintból csak félig megújult Malom-épületről és kiszáradt tóról is beszámoltak.
A helyiek mindössze néhány hete tudták meg, hogy a város ismét nagy összeghez jutott: a természetközeli Kesellő-dombon kilátókomplexum épülne. Wurczinger Lóránt polgármester 2014 óta vezeti a várost, 2024-ben a Fidesz-KDNP jelöltjeként választották újra.
A lakók szerint a legnagyobb baj az, hogy miközben a beruházás előkészítése már évek óta zajlott, hosszú éveken át szinte semmit nem tudtak róla. A projektben kiemelt szerepet vállaló megyei önkormányzati cég, az ALBENSIS Nonprofit Kft. már 2022-ben, négy éve összesen bruttó 3,8 millió forintot kapott az előkészítésre, a tájépítészeti koncepció elkészítésével pedig ugyanebben az évben megbízták a Nap Hon Bt.-t bruttó hatszázezer forint értékben. A pályázatot és a látványterveket csak nemrég, már a műszaki tervezés fázisában tették elérhetővé a szélesebb közönségnek, a lakók innen értesültek a település életét felforgató beruházásról.
A közel négyórás októberi lakossági fórumon többen arra panaszkodtak, hogy a polgármester négy éve titokban viszi a 300 milliós pályázatot, hiszen annak benyújtásáról már 2022 júniusában döntöttek, a kivitelezési közbeszerzést pedig 2025 második felére tervezték. A lakók csak most láthatták először, mi is épül a szomszédjukban. A gyűlésen nemcsak a helyiek és a vezetés feszültek egymásnak, a lakók között is éles vita alakult ki.
A tiltakozók legfőbb érve a környezetvédelem: a Kesellő-domb jelenleg természetközeli, viszonylag háborítatlan terület, ahová nem pusztán kilátót építenének. A terv burkolt utat, kiépített tanösvényt, pihenőhelyeket, játszóteret, parkolókat és kiszolgálóhelyiségeket is magába foglal, amihez ritkítani kellene a növényzetet. A beruházás növelné az autóforgalmat, és több hulladékot, zajt és emberi jelenlétet hozna a környékre.
A hulladékkezelés egyébként sem az önkormányzat erőssége: a városvezetés évekig képtelen volt fellépni az illegális szemétlerakás ellen, végül 17 millió forintjába került az önkormányzati ingatlanon felhalmozott, évek alatt összehordott 2500 tonna sitt elszállítása.
Az átláthatóság hiányára már évekkel ezelőtt felfigyelt a képviselő-testület egyik tagja is: egy 2024-es jegyzőkönyv szerint ő az egyik ülésen azt firtatta, hogyan kerülhet a projekt a tervtanács elé úgy, hogy a városvezetés még nem is döntött róla.
A megszólaló lakók szerint a polgármester a település közös érdekeire hivatkozik, de valójában egy „lombkorona-sétány 2.0-ra készül”. A tiltakozók szerint a városvezetés érzelmi nyomásgyakorlást alkalmaz ellenük: a fórumon elhangzott, hogy a beruházás elhalasztása vagy megváltoztatása súlyos pénzügyi következményekkel járna a településnek, akár körülbelül százmillió forintos kamatteherrel. Azt egyelőre nem sikerült kideríteni, pontosan milyen jogcímen, milyen feltételek mellett és mekkora összeget kellene visszafizetni.
A településen már korábban is volt országos figyelmet kiváltó közpénzes beruházás: 2024 szeptemberében Hadházy Ákos akkori független országgyűlési képviselő megpróbálta meglátogatni a bodajki Hochburg-Lamberg vadászkastélyt, amelynek felújítására közel másfél milliárd forintnyi közpénz jutott, de nem járt sikerrel. A helyiek szerint a kastély „ideiglenes zárvatartás” miatt azóta sem látogatható. A kastélyt Orbán Viktor veje, Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST Zrt. szerezte meg csekély 29 millió forintért, majd továbbadta üzlettársának, Paár Attila cégének, ami az Orbán Ráhel vezette Magyar Turisztikai Ügynökségtől szerzett támogatást a felújításra.
A Kesellő-dombi beruházással kapcsolatban a polgármesternek küldött kérdések arra irányultak, miért csak évekkel a projekt előkészítésének megkezdése után tájékoztatták a lakosságot a tervekről, milyen pénzügyi következményekkel járna a beruházás elhalasztása vagy módosítása, készült-e felmérés a természeti környezetre gyakorolt hatásokról, hogyan oszlik meg a közel 300 millió forintos támogatás, valamint miért élvez prioritást a turisztikai fejlesztés a település régóta fennálló közszolgáltatási problémáival szemben.